Nagy Márton: Tavaly olcsó volt az élelmiszer itthon, ezért is drága most

Elvileg a Széchenyi Kártya Programról tartottak sajtótájékoztatót hétfőn, de az újságírók főleg más témákról kérdezték Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert a hvg.hu beszámolója szerint. Például az élelmiszerinflációról, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal szerint egy év alatt 18,6 százalékkal nőttek az árak, ami az egyik legnagyobb az EU-ban. Nagy Márton szerint ez nem magyar, hanem világpiaci tendencia, a búza és kukorica ára nem magyar sajátosságok miatt szállt el. Ha a gabonaár magas, akkor a takarmány, a hús, a tej, a sajt ára is magas – sorolta Nagy, aki szerint erre rakódik rá az energiaárak emelkedése és a bérköltség. „Egy biztos, hogy Magyarországon mindenki számára elérhető egy olyan kosár, aminek az ára rögzített” – fogalmazott.

A miniszter szerint az árszinteket kell megvizsgálni, nem azt, hogy egy év alatt mennyivel drágultak az élelmiszerek. Azt mondta: óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal, tavaly nagyon alacsony volt az élelmiszerek ára itthon, ezért is látható (idén) nagyobb emelkedés. Hozzátette: az is befolyásolja az árakat, hogy Magyarországnak nincs kikötője, „de ne menjünk bele az ilyen finomságokba”.

Nagy Márton megismételte, hogy az extraprofitadót két évre tervezik, de megjegyezte, hogy érdemes szétbontani a dolgokat: a tranzakciós illeték előtte is létezett, itt csak „inflációs igazításként” módosítottak a meglévő szabályokon.

A légitársaságok extraprofitadójáról is beszélt, és azt hozta fel, hogy ilyen típusú adót sok külföldi országban is fizetnek. „Adott esetben ez az adó fennmaradhat a következő időszakban, de itt az extraprofitadók alatt két lényeges adóról beszélünk: a bankok különadójáról és az energiacégekéről, ami a teljes csomag mintegy 80 százalékát adja” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy e két nagy terhelésnek nem szabadna két éven túl is fennmaradnia.

Újabb kérdésre válaszolva a miniszter ismét hangsúlyozta, hogy az extraprofitadók két évig maradnak, de arra felhívta a figyelmet, hogy ilyen típusú adó nem extraprofitadónak nevezve régóta létezik más országokban, és mérlegelés kérdése, hogy ha nem is így hívjuk, ez a fajta adó fennmaradhat.

A légitársaságok az utóbbi időszakban veszteségesek voltak, így Nagy Mártont megkérdezték arról is, hogy jogos-e extraprofitadónak nevezni a rájuk kivetett plusz terhet. Erre a cikk szerint úgy reagált: nem mindig voltak veszteségesek. Hozzátette, hogy az utasszám alapján látható, mi történik, erős a visszatérés a 2019-es szintekhez, alapvetően ezért hívják extraprofitadónak. „De az extraprofitadó átmeneti dolog, két év után lehet máshogy is hívni és benntartani a rendszerben” – mondta el újra.

A leidiótázás után az új miniszter közölte: „azt a fajta szópárbajt, amit a Ryanair csinál, jó lenne, ha befejezné.”

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal érvelt az extraprofitadó mellett, hogy egy-két napja egy beszélgetés során az interneten rákeresett a windfall taxes kifejezésre és 19 millió találat volt rá.