Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete
18/04/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.
Azt tudjuk, hogy az orosz hadiiparnak szánt nyugati szállítmányok a legkeményebb szankciók ellenére is célba jutnak, általában a szürke zónának nevezett harmadik országok cégei segítségével, amelyek megrendelik és megveszik az alkatrészeket, majd komoly felárral eladják az oroszoknak.
A Meduza nevű, Rigában székelő független orosz hírportál ehhez annyit tesz hozzá, hogy az a szürke zóna nem feltétlenül fed harmadik felet, vagyis az illegális bizniszben gyakran vesznek részt olyan vállalkozások, amelyek anyaországa a szankciós politika híve és gyakorlója. Horvát, olasz, sőt litván cégekről van szó, az utóbbiak esetében a szégyen nemcsak szekunder.
Hogy megy mindez? Vegyük a horvát Adria Winch nevű társaságot, amely hadihajóknak szállított részegységeket, és 2016-ban a tatárföldi Zeledonolszk Shipyard-al (ZS) hozott létre közös céget Adria Winch Zelenodolszk néven, amelyben a ZS tulajdonosának, az Ak Bars Holdingnak 51 százaléka van, a horvátoknak tehát 49 százalék marad. Az Adria Winch-nek azonban van egy orosz fiókcége is, amely szintén szállít a tatárföldieknek.
Mármost akkor, amikor Putyin lerohanta Ukrajnát, a horvát anyacég leállította a direkt szállításokat a tatárföldieknek, a forgalom a közös cégen keresztül ment, amelynek a többségi tulajdonosa nem esett a szankciók alá. De a szállítások Törökországon, Kínának keresztül is folytak. Így magyarázza ezt az Adria Winch volt elnöke, Milivoj Peruzovic a BBC tudósítójának, hozzátéve, hogy a szankciók ezért is nevetségesek.
Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.
A már említett litván cég, a Marine Systems tulajdonosa egyébként orosz Igor Szmolin, aki azóta a vagyontárgyait felszámolva elhagyta az országot, a céget egy Evelina Szmolina nevű nő vezeti, feleség, vagy lánygyerek, nem tudni. Maga Igor ugyanolyan névvel, csak cirillbetűkkel írva vezet Oroszországban egy vállalkozást, német, japán és amerikai részegységeket forgalmaz. A litván cégtestvér szintén továbbra is szállítja ugyanazt az orosz hadiiparnak, a vámnyilatkozatokra azonban már azt írják rá, hogy a felhasználás a polgári hajózásban történik. Hacsak úgy nem.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. április 18-i adásában hangzott el.
