Maffiaállam mozgalmas hétköznapjai - Kárpáti Iván jegyzete
Most, hogy Matolcsy ment és a belpolitikai helyzet is kiélezett, nem kizárt, hogy példát statuálnak velük, megmutatják, hogy üldözi a korrupciót a jó cár, akit átvertek a bojárok. A rendőrség mindenesetre nyomoz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy ez nem egy tárgyalási stratégia része-e. Nyomásgyakorlás az állami szerveket felhasználva, hogy esetleg ebből az űrből is látható vagyonból, mennyi kerüljön át az uralkodó családhoz.
A zebra, a legerősebb állat - Dési János jegyzete
Nem véletlen, hogy a zebra annyira népszerű mostanában. Például a zebratartásra igencsak alkalmas klímájú Hatvanpuszta zsebdiktátora, esetleg magyar hangja és brieftaschnija – Mészáros – zebrákat tart. Mert a zebra menő. Annyit érsz, amennyi zebrád van.
Nőválasztás – Józsa Márta jegyzete
Az utált adófizetésnek volna egy nem gyakran hangsúlyozott eszmei tartalma is. A kincstárba befizetett összeg arra is jogosít, hogy beleszóljon az adófizető a közügyekbe. Na de aki nem fizet, az ne is kérdezzen – mondhatja később egy férj, főnök vagy épp az a Holdról is látszó alak, aki lassan egyszemélyben lesz megmondója annak is, hogyan főzzük a paprikás krumplit.
Fantázia-torna Matolcsyval – Dési János jegyzete
Matolcsy, a fia és barátai, rokonai, üzletfelei talán csak pár száz vagy pár ezer milliárdot tüntettek el a közösből. De Matolcsy nem szerelte le a kapcsolókat, és valószínűleg a Pride-ra sem látogat ki, nincs is semmiféle botrány. Jó, az ÁSZ munkatársai próbálkoznak, de valószínűleg ők sem fogják idén a prémium-feltételeket teljesíteni, ha még egy hiányzó százmilliárdos tételt találnak.
Nagyon nagy a baj – Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Szó sincs arról, hogy mi újságírók valamiféle hősök lennénk, viszont egy jogállam, egy szabad társadalom elengedhetetlen részei. Normálisan megélni ebből a munkából már rég nem lehet – higgyék el, hogy az idősebb kollégáim a 2007-es fizetésükért dolgoznak – és újra meg újra felmerül bennünk, hogy ebben a rendszerben, meg a közösségi média korában egyáltalán meg tudunk-e felelni az újságírói minimumnak, tudunk-e kérdezni, tudjuk-e ellenőrizni még a hatalmat, tudunk-e igazat írni.
Állami vacak vs. túlélés - Rózsa Péter jegyzete
Magyar Villamos Művek 2023 elejétől 2024 októberéig nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket. Ami a lényeg, ennek az összegnek körülbelül a háromnegyede kifejezetten kormánypárti médiumokhoz ment. Ehhez képest a napi 150-200 ezres hallgatottságú Klubrádió félévente kénytelen gyűjteni.
Beszélgetés Vologyával - Szénási Sándor jegyzete
publiSok-sok jutifali jön még, amíg Putyin kegyesen beleegyezik abba, hogy csak nagyot nyerjen, de nem mindent, és Trump végre megengedi, hogy a Nobel-békedíj tiszteletét tegye a markában.
Poloskák, metaforák és hasonlatok - Kárpáti Iván jegyzete
Az államfői hivatalból nézve úgy tűnik, hogy Orbán politikája nem osztja meg a nemzetet, nem szólít fel kirekesztésre. Sulyok Tamás marad, ami eddig is volt: alázatos, üres öltöny.
Arató András: Dé Dúró be, El Simon el
6/11/2023 18:32
| Szerző: Arató András
"A NER töretlen fejlődésének ez egy aranybetűs napja, demokráciánk kiszélesedésének nagyszerű fejezete, midőn most először tett magáévá a kormány egy, az oppozícióból érkezett javaslatot, egyrészt bizonyítva saját nyitottságát a bárhonnan érkező országépítő ötletek iránt, másrészt most először volt az ellenzéknek olyan felvetése, ami nem a haza számos ellenségének az érdekeit szolgálja."
Népi- alias illiberális demokráciánk töretlen fejlődésének jeleként értelmezhetjük azt a jelenséget, amikor a társadalmi igazságtalanságok következményeként műveltséget megszerezni nem tudó, ámde feltörekvő, ambiciózus, a közösségért tenni akaró emberek végre lehetőséget kapnak arra, hogy a bukott szellemi arisztokrácia egy-egy darázsfészkéből sajátkezűleg rúgjanak ki igazgatókat, az illetők alkalmasságától függetlenül. Végre olyan országban élhetünk, ahol egy Csák rendelkezik a Nemzeti Múzeum igazgatójának sorsa felől. Ennek a miniszternek az innovativitása már akkor bebizonyosodott, amikor fülében viasszal a szirén szigetek veszélyes vizein hajózva világossá tette, nemcsak a történelem, hanem az irodalom is átírható.
Ráadásul ezt az első látszatra drasztikusnak tűnő humánpolitikai intézkedését indoklással látta el, ami a fejlett NER-ben egyáltalán nem szükséges, miáltal szokatlan megoldás. Lehetetlenné vált az együttműködésük, minthogy a múzeumi direktor beengedte a kiskorúakat a buzeráns propaganda határmezsgyéjén lavírozó Nemzetközi Sajtófotó kiállításra egy meglehetősen gyenge hivatkozással, miszerint a teremőrök nem kérhetik el a látogatók személyi igazolványát. Pedig ő maga, Csák, személyesen vette a vállára a fáradságot, és rendeletet alkotott a kiskorúakat az óvodáskori nemátalakításokkal és a melegpropagandával szemben született korszakos törvény konkrét végrehajtásáról. L. Simonnak azonnal törvénymódosítást kellett volna benyújtania a személyi igazolványok jogállapotának módosítására, és akkor már másnap reggel maga szelektálhatta volna az érkezőket. Nemcsak nem lépett megfelelően, hanem még viccelődött is, márpedig egy kultuszminiszter olyan bajuszt hord, amilyen nő neki.
Vegyük észre, a pillanat nagyszerűsége más dimenziókkal is rendelkezik. Az egész folyamat kezdeményezője egy ellenzéki politikus, a könyvek újra hasznosításának nagy barátja, pontosabban barátnője volt. A NER töretlen fejlődésének ez egy aranybetűs napja, demokráciánk kiszélesedésének nagyszerű fejezete, midőn most először tett magáévá a kormány egy, az oppozícióból érkezett javaslatot, egyrészt bizonyítva saját nyitottságát a bárhonnan érkező országépítő ötletek iránt, másrészt most először volt az ellenzéknek olyan felvetése, ami nem a haza számos ellenségének az érdekeit szolgálja. Talán már meg is leltük a politikusasszonyság személyében a Nemzeti Múzeum következő direktorát.
Csák miniszter az elbocsájtó szép üzenetében elismerte L. Simon korábbi érdemeit, feltételezhetően különösen azt, amikor megszavazta az ún. gyermekvédelmi törvényt.
