Kockakő – Józsa Márta jegyzete
A kormánypárt tapasztalati tudatában van annak, hogy egy-egy szónak mekkora hatása van a hívekre, és mekkora vonzerőt képvisel a minden balhéban otthonos fociultrák számára. Nem mondhatja senki, hogy az ellenzék dehumanizálása nem jelent felhívást a keringőre. És a kockakövet nem csak az utca, a nemzetközi jogrendszer szereplői felé is elhajítja.
A néma kutya ugatása - Neuman Gábor jegyzete
Áprilisi tréfa áldozata lett Neuman Gábor: "felhívták a szomszédok", hogy zavarja őket a kutyája ugatása, pedig az említett eb néma, mármint csak szökőévente ugat. Erre ő elképzelte, mi lenne, ha – hasonlóan viccből – Donald Trump hívná fel Budapesten az Orbán-Netanjahu párost, miket mondana nekik.
Drog- és tüntetőmentes ország – Selmeci János jegyzete
Nehéz dolog a drog elleni harc, még ha csak egy elképzelt esetben is, amikor tüntetők foglalják el az Erzsébet hidat.
A problémamegoldás bajnokai – Herskovits Eszter jegyzete
Így megy ez, a kormány gondot észlel, jön, intézkedik, és minden problémánk elillan, igaz, jó mélyre besöpörve a szőnyeg alá, de akkor is.
Vészhelyzet, vagy amit akartok – Szénási Sándor jegyzete
"Szuverenisták" és "hígmagyarok" párbeszéde a rendeleti kormányzásról.
Sulyok Tamás a szívére vette - Kárpáti Iván jegyzete
Ha egy publicista kellemetlen szagú, légnemű anyagnak minősíti az államfőt, az nem az a kategória, mint amikor az államhatalom minden eszközét magának tudó politikus gerjeszt gyűlöletet emberek csoportjaival szemben.
Orbán = Le Pen - Dési János jegyzete
Marine Le Pen = közbűntényes sikkasztó. Vagyis ha Orbán = Marine Le Pen és Marine Le Pen = köztörvényes bűnözővel, akkor az annyi, mint Orbán = köztörvényes bűnöző.
Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.
Arató András: Jó hetünk lesz
27/02/2023 19:33
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Könnyű kijelentés, ez már az 556. jó hetünk. Pedig, ahogy napról napra, hétről hétre, évszázadról évszázadra elleneink mindenfélével próbálkoznak, mert a teret, az időt és egyéb háttérhatalmakat egyetlen töretlen cél vezérel: gáncsoskodni szorgalmas népünkkel és vezérével szemben.
De hiába!
Mazsolázzunk kicsit, ha már így hétfőre fordult a naptár.
Ott van mindjárt ez a különleges katonai művelet, amit azért indíttatott el Amerika Ukrajnával, hogy az ő beosztottja, Európa szankciós inflációval gyengítse azt a középhatalmat, amelyik azonnal, sőt, már előtte sapkát húzott erre-arra. Coki neked, Joe! És márpedig papoknak nincs helyük a szankciós listán, továbbá már régen vége lenne az akciónak, ha a (hanyatló) Nyugat nem tömné fegyverekkel az ukránokat, vagy ha Trump.
Finnek és svédek a NATO-ban? Ugyan már, ott mi vagyunk. Persze ha hazánk nem a szélen lenne, akkor leszxrnánk, de a Jóisten úgy rendezte a dolgokat, ahogy.
Az arrogáns orvosi kamara (MOK) csak azért nem fenyegette fegyelmivel azokat az orvosokat, akik aláírják a boldogító háziorvosi szerződésüket, hogy a hippokratészi helyébe ne léphessen a gulyási, más néven pintéri eskü. Van békés megoldás: Pintér máris előterjeszti a törvénymódosítást, amely megszünteti a kötelező kamarai tagságot. Nem a Parragh-félében, hanem az orvosiban.
És az áldozatkészség sem halt ki felelős vezetőink lelkéből. Már-már veszélybe került a honi felsőoktatás, vagy legalábbis a világszínvonala Gyuri bácsi áskálódása miatt, ám csak akadt négy derék magyar, aki inkább lemondott miniszterelnöki-miniszteri megbízotti rangjáról, csak hogy ne hagyja cserben a tanulóifjúságot. Közülük is különösen megható Szili Katalin személyiségfejlődése, aki a szocialista köztársasági elnökjelöltségtől jutott el odáig, ameddig.
A piacgazdaság téves útján tett 30 éves kitérőről a helyes irányban már megtette az első lépéseket hazánk. A Nemzeti Dohányboltok fontos fejezet az illiberális tervgazdasági rendszer kiépítésének rögös útján. Az árakra húzott sapkák, a kötelező raktárkészletek előírása éppoly fontos mérföldkövei a fejlődésnek, mint az oktatás és az egészségügyi belügyesítése, vagy a mértéktelen kultúra-fogyasztás visszaszorítása. Most újabb fontos állomáshoz érkezünk, végre megszűnnek az építőanyagtermelésben és kereskedelemben uralkodó anarchisztikus és nemzetellenes állapotok. Nem úgy van az, hogy össze-vissza téglát, cementet meg csöveket gyártunk és árusítunk. Éljen és virágozzék a Nemzeti Tüzép!
Nyilvánvalóan tanultak országunk vezetői az egyébként oly sikeres szocializmus hibáiból, és csak azokat az elemeket építik vissza, amelyek beváltak. Ilyen például az egypártrendszer, ám az állami helyett a huszonegyedik században a Családi Tulajdon a boldogsághoz vezető helyes út.
Harcunkban nem vagyunk egyedül. A szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyházban fellépett egy vendég-igehirdető Amerikából, akitől megtudtuk, Jézus, noha nem volt neki kötelező, eljött Magyarországra, mert nekünk nagyszerű miniszterelnökünk van, ráadásul druszák is ők, minthogy neki, mármint Jézusnak van egy másik neve is, mégpedig a Viktor. És hogy teljes legyen a kép, az ő mamája pedig valójában Mária-Viktória. Egyesek máris blaszfémiát kiáltanak, mondván, hogy e kitűnő atya önmagát jogosította fel a névadásra. Pedig nem is ez a legfőbb veszélye az igehirdetés e váratlan fordulatának. Hanem ha szabadjára engedjük a bűnös képzeletet, még valaki imígyen kiálthatna fel: Jézusom, Viktor a kereszten!
Ettől a héttől is csak jót várhatunk.
