„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

Arató András: Bábeltől Brüsszelig

19/02/2023 10:18

| Szerző: Arató András/Klubrádió

Jól bírtam, talán tizenhét másodpercig. A "hol vagyunk már attól, amikor Hillary Clinton ideküldött egy jó barátot, Goodfriendet; Bidenéknek is van humora, mert egy présembert, David Pressmant küldték újabb nagykövetnek" – a közönségében derültséget kiváltó mondatocska után lekapcsoltam, mint Médiatanács a 92.9-et, pedig úgy általában nincs problémám a stand up comedy műfajával.

(szombaton délben, évértékelő előtt)

Ha történések leírásának tekintjük, bizony a Bibliában hemzsegnek a horrorisztikus események, jellemtelen figurák, próbatételek, bosszú vezérelte csapások; olyan fogadások, történetek, amelyekben az egyik fél vagy eleve tudja a végeredményt, vagy képes azt döntően befolyásolni – haragjának amplitúdója csak rajta múlik, akár a végtelent is meghaladhatja, a mérték pusztán fantázia kérdése.

Ha tanmesék füzéreként értelmezzük, akkor – távolságot tartva a megírt történetek konkrétságától – sok-sok erkölcsi és gyakorlati tanulságot vonhatunk le belőle és építhetünk be mindennapi cselekedeteink, döntéseink motivációs rendszerébe. Természetesen mindenki úgy tekint erre az alapműre (is), ahogy értékrendje, hite, világfelfogása szerint jónak tartja. Csak ne várja el másoktól az övével azonos értelmezést, egyszerűbben szólva, ne legyen kötelező.

Mindamellett (szerintem) a legnagyobb kitolás mégiscsak a bábeli megtorlás volt. Látszólag a legsúlyosabb következmény a nyelvek sokasága, a "tudomány mai állása szerint" hat-nyolc ezer egymástól inkább többé, mint kevésbé eltérő idiómát használunk verbális és írásbeli kommunikációs eszközként, komplikáltabban fogalmazva hat-nyolcezer olyan csoportra oszthatjuk az emberiséget, amelyek tagjai a másik halmaz tagjait csak tolmács útján értenék meg. Ez a probléma, ha nem is egyszerűen, de megoldható az ún. nyelvtanulás útján. A globalizált világ azt bizonyítja, hogy ezen a gondon az emberiség túltette magát, nem itt van a kutya elásva, valójában fölösleges volt a bábeli építkezésnek az idiomatikus úton történő megzavarására ekkora energiát fordítani.

Hanem főleg az azonos nyelvet beszélők kölcsönös értetlensége bizonyítja, valóban kár volt a kötőszavak, személyes névmások és névelők kombinációjával, igekötők és ragok kreálásával ennyit bíbelődni. Ma már súlyosabb a helyzet, mint a torony építése idején, különösen azon a nyelvterületen, amelyiken a toldalékok uralma nehezíti a honi kommunikációs eszköz elsajátítását mások számára. Azaz nálunk. Ha azok a felületek, amelyek üzenetek közvetítésére szolgálnak, központi kézben vannak, akkor ugyanis új távlat épül a szavak értelmezésére.

Nézzünk egy példát a helyzet érzékeltetésére. Vegyük górcső alá a "liberális" melléknevet, nem szem elől tévesztve, hogy használható egy mondat alanyaként is, mintegy főnévi értelmet adva neki. A liberális eleve gyanús, nem ősi magyar szó, idegen eredetű, vagyis nyelvi migráns. Gyanús, nem úgy, mint a meggymag, másnaposság, nemzet, szék szavaink. Habár ezeknek is jó lenne alaposan utánanézni…

A szótőnek nem kétségesen erős kötődése van a szabadság fogalmához, akár angol (liberal), akár latin (liberales) bevándorlónak tekintjük, tartalma a szabadságot, az emberek egyenlőségének tiszteletét írja le. Ámde. Vegyünk egy méltán, vagy méltatlanul súlyosan népszerűtlen figurát, elsősorban politikusok alkalmasak az ilyen "küldetésre", kössük össze a liberális jelzővel, és meglátjuk, megfelelő társadalmi környezetben a jelző megkezdi önálló életét, és már önmagában is szitokszóvá válik. A megfelelő talaj a tudatlanok (kiműveletlen fők) frusztrált tömege, amelynek egyedei boldogan látják az önmaguk tehetségtelensége, lustasága és természetesen istenként tisztelt vezére helyett másban a sikertelenségük okát. Ha eddig eljutottunk, akkor a következő lépés az immár megvetett melléknévhez jelzős szerkezetbe helyezni azokat a személyeket, entitásokat, amiket a hatalmunk kiteljesedéséhez akadálynak tekintenek. Lehetnek ezek például a hanyatló Nyugat, Zelenszkij, Soros, Brüsszel, Amerika. Kiegészítésül behozhatunk olyan elemeket, amikről a közönségünknek megalapozott feltételezésünk szerint fogalma sincs, mint például a gender, globalizáció, föderáció vagy éppen a rovarok mint fehérjedús táplálék. Fontos, hogy vélt vagy valós sérelmekre és nagy hagyománnyal bíró előítéletekre alapozzunk.

 
Szabadság-szobor
 
kép: D Ramey Logan / Wikimedia Commons
 
 

Évértékelésre készül a miniszterelnök. Az ő naponta megjelenő nyomdafesték-hordozója vezércikkében az Európai Uniót és az USA-t most éppen a gonosz birodalma eposzi jelzős szerkezettel illette, a néhai Szovjetunióhoz hasonlatosnak minősítette, liberális gyűlöletkultuszról, háttérhatalomról zagyvál. Legyinthetnénk, írjon annyi ostobaságot, hazudjon, amennyit csak bír, csakhogy ami a Párt lapjában megjelenik, az a következő fordulat előkészítését szolgálja. (Tán még) emlékezünk, amikor pártkongresszus, vagy központi bizottsági ülés előtt a Népszabadság vezércikkben fejtegetett valamit, az az "esemény" után a Párt és egyben a Magyar Népköztársaság hivatalos politikájává emelkedett.

Ma délután a miniszterelnök évet értékel. Nagy kérdés, ki hogyan érti majd a mondatait.

*

Délután, évértékélés alatt

Belenéztem, nem kevés kockázatot vállalva ebéd után.

Jól bírtam, talán tizenhét másodpercig. A "hol vagyunk már attól, amikor Hillary Clinton ideküldött egy jó barátot, Goodfriendet; Bidenéknek is van humora, mert egy présembert, David Pressmant küldték újabb nagykövetnek" – a közönségében derültséget kiváltó mondatocska után lekapcsoltam, mint Médiatanács a 92.9-et, pedig úgy általában nincs problémám a stand up comedy műfajával.

Átfutottam a média által már közhírré tétetett vezér-mondatokat: "Nyugaton mindenki a háború pártján áll… A háború pártiak szerint Oroszországot le kell győzni… Brüsszeliták még nem adták életüket, de magyarok már adták… Mi nem szállítunk fegyvert, nem szakítjuk meg a kapcsolatot Oroszországgal, és a pénzzel is csínján bánunk… Maradtunk ketten: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panasz… Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni."

Orbán Viktor évértékelője
 
Béke és Biztonság
 
Budapest, 2023. február 18. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2023. február 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
 
 

Viszont: "…a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Beljebb persze könnyebb lenne, de a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk."

Ennyi talán elég is. Gondolkodó ember számára nevetséges kísérlet annak az ellentmondásnak az igazolására, hogy benne vagyunk a NATO-ban, méghozzá önkéntesen, miközben megvetjük, utáljuk. Mindenki más megy szembe a forgalommal, csak mi nem. Ám nem kizárt, a bábeli hangzavarban mégis hatásosan működik.

*

Este, évértékelés után

Inkább nem venném el a szakértők kenyerét, sokba kerül az manapság.

Annyit azért csak rögzítsünk, hogy van jó is a miniszterelnök beszédében. Az, hogy nem mondott semmi újat.