Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Arató András: Mi lesz Böröndivel vagy Novákkal?
14/05/2023 16:00
| Szerző: Arató András
Hagyjuk is most a megvilágosodás elmekórtani vizsgálatát, inkább ismerjük fel a mára érvényes tanulságot: azért dúl még mindig a háború Ukrajnában, mert a továbbra is hanyatló Nyugat segíti keleti szomszédunkat, amivel gátolja a Különleges Katonai Művelet gyors és sikeres befejezését. A Napnál is világosabb: Putyin is éppúgy békét szeretne, mint Hitler.
Orbán nem beszél baromságokat, noha már közepesen tanult emberek számára is baromságoknak hangzó dolgokat mond. Nem hozzájuk intézi a beszédeit. Azok a milliók az ő célközönsége, akik számára más magyarázatot kell adni az ország működésképtelenségére, az életszínvonal romlására, mint a kormány totális alkalmatlansága. Olyan bűnbakot akar felmutatni, aminek vagy akinek az utálatára van fogékonyság.
Az Európai Uniót birodalomként aposztrofálja, noha a rezsimje éppen azzal él vissza, hogy ez egy hazugság. Nemhogy a vétó joga, de még a megszólalásé sem állt a rebellisek rendelkezésre az általa felsorolt birodalmak egyikében sem. „Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott.” Szinte mellékes, hogy közülük egyik sem az európai egységről, hanem a világ meghódításáról „álmodozott”, éppúgy, mint a néhai Szovjetunió, vagy napjaink Oroszország. (Ahogy azt Chaplin a Diktátor földgömb-balettjében megmutatta.) Az öt példa közös kalapja már önmagában is abszurd, de azzal foglalkozzanak a történészek. Ráadásul Ottó kilétét enyhe homály fedi, hiszen csak német-római császárként is legalább hármat talál az, aki keres. Akadt a Habsburg házban is ilyen nevű személy, aki viszont valóban a kontinensünk egységéért, igazi européerként dolgozott. „Milyen Ottó? Hát én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó.”
Hanem ez a Hitler mégiscsak álmodozott valamilyen európai egységért az ő világbirodalmán belül. Olyanról, amiben az árja faj egyeduralkodik, őt magát és Goebbels doktort leszámítva kékszemű, szőke daliák töltik be a birodalom minden kisebb-nagyobb pozícióját, a szlávoknak a rasszuknak megfelelő rabszolga-státusz a sorsuk, és persze nincsenek benne zsidók, cigányok, szabadkőművesek és -gondolkodók.
Honunk miniszterelnöke a náci Németországhoz (is) képzet-társította az Európai Uniót. (Vajon a Harmadik Birodalomban hogyan zajlott volna a Brexit? Nagy vitákkal a vám-megállapodásról?)
Orbán az analógiát aktualizálta, ekképpen: „És ez ma is így megy: egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat. A nemzeti kultúra és az európai értékek. Szuverenitás és – ahogy ők mondják Brüsszelben – az Ever Closer Union.” (Megjegyzés: a cinikus iróniával citált fogalom először az 1957-es Római Egyezményben szerepel, és nem az államok, hanem az európai népek kapcsolatára, a béke iránti vágy kifejezésére szolgál).
Hanem a friss-ropogós vezérkari főnök is megszólalt, noha e poszt viselője számára a szószátyárság nem jellemző tartozék. Ő a második világháború értelmezéséhez vélt fontos analízist nyújtani, talán elsősorban a lengyel-magyar barátság elmélyítése érdekében. Elemzése szerint a már akkor is hanyatló Nyugat elkxrta a békéhez vezető utat, amikor nem vette csöndben tudomásul Lengyelország náci lerohanását. Hagyjuk is most a megvilágosodás elmekórtani vizsgálatát, inkább ismerjük fel a mára érvényes tanulságot: azért dúl még mindig a háború Ukrajnában, mert a továbbra is hanyatló Nyugat segíti keleti szomszédunkat, amivel gátolja a Különleges Katonai Művelet gyors és sikeres befejezését. A Napnál is világosabb: Putyin is éppúgy békét szeretne, mint Hitler.
A magyar hadsereg főparancsnoka, Novák Katalin elnökasszony félretette az ablakpucoló zsebkendőt, és megszólalt az ügyben: „Magyarország fegyveres erőinek főparancsnokaként és köztársasági elnökeként (sic!) jól tudom, hogy az új vezérkari főnöknek sok tennivalója van: szembe kell néznie az ukrajnai háború veszélyeivel és a hadsereg modernizálásával. A történelmi vitákat és értelmezéseket jobb, ha a történészekre hagyjuk”.
És itt kezdődhet hazánkban egy HR-válság.
Ha Böröndi eszmefuttatása ellentmond a miniszterelnöki értelmezésnek, akkor az ő foglalkoztatása problematikus lehet. Amennyiben nem így kell értelmezni a szavait, akkor meg az elnökasszony keveredett közvetve vitába Orbánnal. Mentségéül szolgálhat, hogy valószínűleg nem vette észre.
Komoly vigasz viszont, hogy áprilisban nálunk egytized százalékkal, 24,3 %-ra zuhant az infláció, miközben egyes uniós országokban elszabadult és 6,9-ről 7,0 %-ra ugrott a pénzromlás.
Minden a legnagyobb rendben tehát, csak mi lesz szegény Böröndivel vagy Novákkal?
