Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Mi lesz Böröndivel vagy Novákkal?
14/05/2023 16:00
| Szerző: Arató András
Hagyjuk is most a megvilágosodás elmekórtani vizsgálatát, inkább ismerjük fel a mára érvényes tanulságot: azért dúl még mindig a háború Ukrajnában, mert a továbbra is hanyatló Nyugat segíti keleti szomszédunkat, amivel gátolja a Különleges Katonai Művelet gyors és sikeres befejezését. A Napnál is világosabb: Putyin is éppúgy békét szeretne, mint Hitler.
Orbán nem beszél baromságokat, noha már közepesen tanult emberek számára is baromságoknak hangzó dolgokat mond. Nem hozzájuk intézi a beszédeit. Azok a milliók az ő célközönsége, akik számára más magyarázatot kell adni az ország működésképtelenségére, az életszínvonal romlására, mint a kormány totális alkalmatlansága. Olyan bűnbakot akar felmutatni, aminek vagy akinek az utálatára van fogékonyság.
Az Európai Uniót birodalomként aposztrofálja, noha a rezsimje éppen azzal él vissza, hogy ez egy hazugság. Nemhogy a vétó joga, de még a megszólalásé sem állt a rebellisek rendelkezésre az általa felsorolt birodalmak egyikében sem. „Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott.” Szinte mellékes, hogy közülük egyik sem az európai egységről, hanem a világ meghódításáról „álmodozott”, éppúgy, mint a néhai Szovjetunió, vagy napjaink Oroszország. (Ahogy azt Chaplin a Diktátor földgömb-balettjében megmutatta.) Az öt példa közös kalapja már önmagában is abszurd, de azzal foglalkozzanak a történészek. Ráadásul Ottó kilétét enyhe homály fedi, hiszen csak német-római császárként is legalább hármat talál az, aki keres. Akadt a Habsburg házban is ilyen nevű személy, aki viszont valóban a kontinensünk egységéért, igazi européerként dolgozott. „Milyen Ottó? Hát én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó.”
Hanem ez a Hitler mégiscsak álmodozott valamilyen európai egységért az ő világbirodalmán belül. Olyanról, amiben az árja faj egyeduralkodik, őt magát és Goebbels doktort leszámítva kékszemű, szőke daliák töltik be a birodalom minden kisebb-nagyobb pozícióját, a szlávoknak a rasszuknak megfelelő rabszolga-státusz a sorsuk, és persze nincsenek benne zsidók, cigányok, szabadkőművesek és -gondolkodók.
Honunk miniszterelnöke a náci Németországhoz (is) képzet-társította az Európai Uniót. (Vajon a Harmadik Birodalomban hogyan zajlott volna a Brexit? Nagy vitákkal a vám-megállapodásról?)
Orbán az analógiát aktualizálta, ekképpen: „És ez ma is így megy: egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat. A nemzeti kultúra és az európai értékek. Szuverenitás és – ahogy ők mondják Brüsszelben – az Ever Closer Union.” (Megjegyzés: a cinikus iróniával citált fogalom először az 1957-es Római Egyezményben szerepel, és nem az államok, hanem az európai népek kapcsolatára, a béke iránti vágy kifejezésére szolgál).
Hanem a friss-ropogós vezérkari főnök is megszólalt, noha e poszt viselője számára a szószátyárság nem jellemző tartozék. Ő a második világháború értelmezéséhez vélt fontos analízist nyújtani, talán elsősorban a lengyel-magyar barátság elmélyítése érdekében. Elemzése szerint a már akkor is hanyatló Nyugat elkxrta a békéhez vezető utat, amikor nem vette csöndben tudomásul Lengyelország náci lerohanását. Hagyjuk is most a megvilágosodás elmekórtani vizsgálatát, inkább ismerjük fel a mára érvényes tanulságot: azért dúl még mindig a háború Ukrajnában, mert a továbbra is hanyatló Nyugat segíti keleti szomszédunkat, amivel gátolja a Különleges Katonai Művelet gyors és sikeres befejezését. A Napnál is világosabb: Putyin is éppúgy békét szeretne, mint Hitler.
A magyar hadsereg főparancsnoka, Novák Katalin elnökasszony félretette az ablakpucoló zsebkendőt, és megszólalt az ügyben: „Magyarország fegyveres erőinek főparancsnokaként és köztársasági elnökeként (sic!) jól tudom, hogy az új vezérkari főnöknek sok tennivalója van: szembe kell néznie az ukrajnai háború veszélyeivel és a hadsereg modernizálásával. A történelmi vitákat és értelmezéseket jobb, ha a történészekre hagyjuk”.
És itt kezdődhet hazánkban egy HR-válság.
Ha Böröndi eszmefuttatása ellentmond a miniszterelnöki értelmezésnek, akkor az ő foglalkoztatása problematikus lehet. Amennyiben nem így kell értelmezni a szavait, akkor meg az elnökasszony keveredett közvetve vitába Orbánnal. Mentségéül szolgálhat, hogy valószínűleg nem vette észre.
Komoly vigasz viszont, hogy áprilisban nálunk egytized százalékkal, 24,3 %-ra zuhant az infláció, miközben egyes uniós országokban elszabadult és 6,9-ről 7,0 %-ra ugrott a pénzromlás.
Minden a legnagyobb rendben tehát, csak mi lesz szegény Böröndivel vagy Novákkal?
