Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
Távolban egy fehér vitorla - Szénási Sándor jegyzete
Persze normálisan megélni mindenki szeretne, de az első szerelem elmúltával a legkonokabb tini is belátja, hogy a boldogság nemcsak ritka, de roppant múlékony is, jön is, megy is, ahogy épp kedve tartja, bízni benne, pláne felméréseket alapozni rá hülyeség.
Arató András: Törökfogás 2 – még mindig demokrácia van Magyarországon?
3/11/2023 14:29
| Szerző: Arató András
A kérdés egyben az is, a „még mindig demokrácia” lehet-e egyáltalán demokrácia…
Tulajdonképpen tök mindegy lenne, mit mond Török Gábor, ha nem a nyilvánosság előtt tenné. De ott teszi, ezúttal a Partizánnak adott életút interjút. Most úgy tűnik, rákapott az igehirdetés ízére, mert pár héttel ezelőtt visszavonultságából előlépve ismertette a magyarokkal az ő várható jövőjüket, most pedig definiálta a jelenük néhány elemének mibenlétét. Ő egy igazán független szakértő, stabil jövedelme van, a Csányi Sándorral régóta tartó munkakapcsolata legalábbis erre enged következtetni, és még az MLSZ elnökségi tagja is. Megbízója személyének apropóján megjegyezte: nem az OTP első embere az egyetlen autonóm szereplő, ha úgy tetszik, oligarcha Magyarországon.
Elsősorban is szerinte „még mindig demokrácia van Magyarországon, a demokrácia minimumfeltételei – a szabad választás, a szabad részvétel és a szabad nyilvánosság – adottak.” E sommás megállapítással sokan vitatkoznak, olyan apróságokra hivatkozva, mint az arányosság, a diszkrimináció a külföldön élő magyar állampolgárok között, az információhoz jutás korlátozottsága, a kényszer-pártszövetségek, satöbbi, satöbbi. Ám ezúttal inkább azzal kapcsolatban fejeznénk ki aggályainkat, hogy a demokrácia létezésének vajon per definitíve elegendő bizonyítéka-e több párt létezése, választások rendszeres megrendezése.
(Jegyezzük meg, a „még mindig” kifejezéssel van egy kis problémánk, amit talán a másfél órás interjú komplett megtekintése föloldana, de ilyet a családtagokon kívül senkitől sem várhatunk el. Szóval e szópárossal egy változás előszelét fogalmazzuk meg, például a 90. percben még mindig 0:0 volt az állás, Sztálin 1953. március elsején még mindig élt – érzékeltettük, hogy a végén csak rúgott valaki egy gólt, illetve, hogy a diktátorok sem halhatatlanok, hál’ istennek.)
Török tehát közvetve sejteti: a „még mindig” állapotából a „már nem” stációba való átmenet rögös szakaszát éljük a fejlett NER felépítésének korában. Adódik a kérdés, a „még mindig demokrácia” lehet-e demokrácia…
Célja biztosan, de értelme is van-e annak, amit Török mond?
A négyévenkénti (parlamenti) választás liberális demokráciákban nem cél, hanem eszköz, a fékek és ellensúlyok legfontosabbika. Az választópolgárok elzavarják a regnáló kormányt, amennyiben elégedetlenek vele. Ezt persze csak akkor tehetik meg, ha a feltételek adottak hozzá. Az 1990 előtti NDK-ban, vagy épp Lengyelországban létezett több párt, mégis aligha tekinthetjük azokat a rendszereket a többpárti demokráciák modellértékű példáinak. Azok „népi demokráciák”, diktatúrák voltak. Ha úgy tetszik, illiberálisak.
A demokrácia legfőbb célja az emberek szabadságának kibontakoztatása, a tehetség, a méltó élet feltételeinek biztosítása.
Beszélhetünk-e demokráciáról ott, ahol a bűnelkövetés következményei személyfüggőek, ahol a jogszolgáltatáshoz csak elvétve lehet hozzájutni, ahol az egészségügyi szolgáltatás csak a gazdagok számára elérhető, ahol a korrupció leleplezése a leleplező számára jár hátrányos következményekkel, ahol az adófizetők pénzéből fenntartott média hazug propagandagyárként szolgálja a hatalmat, ahol egy nímand korlátozhatja egy kiállítás látogatását? Sorolhatnánk. Kérdésünket ekképpen foglalhatjuk össze: demokrácia-e az, ahol az állam összes intézménye kizárólag a hatalmon lévők elmozdíthatatlanságát szolgálja?
Török szerint Mészáros luxusjachtozásáról simán el tudja képzelni, hogy Orbán Viktor jóváhagyása nélkül történt. Még emlékszünk tán a mondásra: erről Kádár biztosan nem tud, mert ha tudna róla, nem engedné. Amúgy milyen világ az, amelyikben egyáltalán fölmerül: egy oligarcha hajókázáshoz miniszterelnöki engedély szükséges?
Ha már így szóba került, Mészárosról, aki egy mackóruhás, „csupaszív, nyitott, kedves barátságos gázszerelő volt a 2000-es évek elején”, azaz cuki pali, azt mondja: „Bármennyire furcsa, Mészáros Lőrinc is autonóm szereplő abban az értelemben, hogy figyelni kell arra, hogy mit gondol.”
És vajon milyen technikával lehet figyelni arra, amit Lölő gondol? Hozzánk sajnos csak azok a mondatok jutnak el, amiket kimond. Vagy ha az ember (teljesen függetlenként) ott csücsül a felcsúti szotyola-centrumban, akkor kihallatszik a fejéből? Netán más szájából?
Ennek a nagy gondolkodónak, a nemzet gázszerelőjének a nevén 13 év alatt az emberi fantáziát meghaladó mértékű vagyon halmozódott fel. Mi sem bizonyítja látványosabban a honi demokráciának az ő létezését.
