Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
21/11/2024 18:03
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Vlagyimir Putyin személyesen több mint hetven állatot adományozott Észak-Koreának, a Reuters értesülése szerint egy oroszlán, két barnamedve és két házi jak, de több kisebb állat, például öt fehér bóbitás kakadu, huszonöt fácán és negyven mandarin kacsa is Phenjanba költözött. Mindez annak az egyenes ági következménye – vélik az esemény kommentátorai - hogy egyre jobban halad a két állam közötti kölcsönös katonai segélynyújtás. Míg az észak- koreaiak olajat, és műhold-programokhoz használható technológiát is kapnak a kakaduk mellé, az orosz hadsereg vezetése a legújabb számok szerint a fronton harcoló százezer koreai katona mellé gyatra minőségű, de számolatlanul sok lőszert, meg rakétát vihet haza. És még csak be sem csomagoltak hozzá árukapcsolásként pár darab, a Koreai-félszigeten veszélyeztetett amur leopárdot, vagy vörös koronás darut. A diplomáciának amúgy nem mai találmánya a két- és négylábúak adományozásával megspékelni egy-egy jónak látszó üzletet. A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét. Amelyet csak a halála utáni – és részben a halála miatt – kirobbant háború tudott csaknem elpusztítani. Ahogy arról a hetvenes évekbeli esetről is csaknem elfeledkeztünk, amikor a csehszlovák kormány Európa legnagyobb zsiráfkolóniáját importálta. Nem mellesleg fegyverrel fizetett értük valamelyik közép-afrikai országnak. Csakhogy egy sötét éjszakán valamennyit lemészárolta Gustáv Husák hadserege, miután a szegény ebadták elkapták az őshonos tehenektől a száj- és körömfájást. Úgyhogy az állatok diplomáciai szolgálókként való utaztatása konnektivitási célokból nem mai találmány ugyan, de nem is ment ki a divatból. Tavaly például éreztük az innovatív magyar külpolitikai eszköztárat, amikor Erdogan török elnök egy Főúr nevű lovat kapott ajándékba Orbán Viktortól, egyenesen Lázár János mezőhegyesi birtokáról, „már a török kancák között hódít Főúr” - így kommentálta az építési és közlekedési miniszter az állati nagykövet istállóváltását. Most, hogy újra bizonyságot nyertünk a magyar istálló eurázsiai jellegéről elmondhatjuk, hogy a jelek szerint diplomataként is jól végzi a dolgát. A modernitás nem európai kategória – mondta a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurázsia Fórumon, a gyengébbek kedvéért hozzátette: „Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk”. Nem mintha bármi újat hozzá tett volna mindahhoz, amit már eddig is, és ennél jóval kevésbé árnyaltan is hallottunk a türk nép voltunktól el egészen a nyugat alkonyáig, a kínai hitelektől a brüsszelita bürokráciáig. Úgyhogy nem történt más, mint hogy minden a régi, és ahogy hallani már itt-ott, Magyarország is végre a már nagyjából hetven éve jól működő pandadiplomácia egyik célországa lehet. Azt pletykálják, hogy a debreceni, esetleg a nyíregyházi állatkertbe a kínai akkumulátorgyárak miatti háláját kifejezendő Peking óriáspandákat küldhet – igaz, mint minden velük folytatott üzletnek, ennek is könnyen megvonható az anyagi mérlege. Bérleti díjat kell az állatokért fizetnünk, sokat, csak kölcsönbe kapjuk, az esetleg születendő kölyköket pedig vissza kell küldeni az óhazába. Kérdés, hogy mivel tudjuk mi a felénk áradó keleti jóságot konnektíve viszonozni. Ha csak azzal nem készülünk, hogy mint nemrég állampolgári bejelentés alapján kiderült: Mészáros Lőrinc Hatvanpuszta-közeli birtokán már zebrák is legelnek. De ha oldódna a hanyatló nyugati helyzete, és legyőznénk az Uniót, akkor még megérhetjük, hogy egy egész rajnyi kerecsensólymot, azaz turulmadarat fogunk Brüsszelbe küldeni.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2024. november 21-ei adásában hangzott el.