Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Egy kis segítség O.V.-nek – Szénási Sándor jegyzete
17/04/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A helyzet tehát az, hogy Belgium demokrácia, néhány korlátolt, és hatalommal rendelkező polgára viszont a legjobbkor játszott Orbánék kezére, akik most annyi vesztett meccs után újra tematizálhatják a közéletet azzal, hogy lám Brüsszelben a szabadság és az elnyomás erői küzdenek, és nem kérdés, hogy ők minek a mártírjai.
Hogy miképpen ment el a brüsszeli rendőrkapitány és három kerületi polgármester esze, ráadásul egyszerre, rejtély, úgy értem, nekem, mert persze Orbán szerint úgy van az, hogy a kommunistákat, meg a liberálisokat egy bordában szőtték, ezért történhetett a brüsszeli botrány.
A botrány, mint tudjuk abban állt, hogy a Nemzeti Konzervativizmus nevű NER-es konferenciából majdnem vándorgyűlés lett, a szállodák úgy dobálták egymásnak, mintha forró krumplit markolnának, a polgármesterek botránnyal, tüntetésekkel, összecsapásokkal riogatták őket, végül a Claridge nevű rendezvényközpontban kötöttek ki, kezdés után két órával ott talált rájuk a rendőrség.
És kezdődött a hülyeségek dáridója, avagy Orbán hájjal való kenegetése.
A rendőrök azt mondták, azért kell a konferenciát leállítani, mert kedd délután jönnek az antifa tüntetők, és akkor borzasztó dolgok lesznek. Az egyik polgármester azt írta, nem látják szívesen a szélsőjobboldalt, mert a nemzeti szuverenitás védelme euroszkepticizmust okoz, valamint a közrend elleni atrocitásokat.
Mármost az előbbi állítás azért bornírtság, mert tüntetők mindig, és minden oldalról fel szoktak vonulni ügyek, események, kijelentések okán, a demokrácia már csak ilyen. Kijelenthetjük, hogy ahol az utcákon tüntetések nincsenek, viszont hullaszag nagyon is detektálható, ott egy diktatúra odőrjét van szerencsénk inhalálni.
Ami Emir Kir polgármester szavait illeti: Európában nemzeti kormányok vannak, amelyek többek között a szuverenitás védelmére is felesküsznek, de ezt jobb helyeken nem tolják túl, mert ennek relatív voltával nagyon is tisztában vannak, ráadásul nem keverik össze a nacionalizmussal. Ezek közé a jobb helyek közé persze Magyarország nem tartozik, a magyar kormány generálta események nem ok nélkül keltenek gyanút, már ami a szélsőjobboldali jelleget illeti. Azonban sem ebből nem következik a jelenség rendőri kezelendősége, sem az euroszkepticizmus nem tekinthető bűnténynek. Sajnálatosnak igen, de még orvosi esetként sem írható le, hiába világmagyarázat ez néhány buborékjába szorult balliberálisnak.
A túlvezérelt hivatalnokokat már egy nap múlva helyre tette a legmagasabb szintű belga közigazgatási bíróság, a Conseil d'État, visszavonva minden ostoba tilalmat. Ami ellen a belga miniszterelnök is tiltakozott, nota bene, a magyar ellenzék egy része is. Amelyik nem tette, önsorsrontó, de hát az ember ilyenkor már csak legyint.
A helyzet tehát az, hogy Belgium demokrácia, néhány korlátolt, és hatalommal rendelkező polgára viszont a legjobbkor játszott Orbánék kezére, akik most annyi vesztett meccs után újra tematizálhatják a közéletet azzal, hogy lám Brüsszelben a szabadság és az elnyomás erői küzdenek, és nem kérdés, hogy ők minek a mártírjai.
Az én kérdésem viszont az, hogy hányan lesznek ennek a kamunak a balekjai.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. április 17-i adásában hangzott el.
