„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

Egyszemélyes kávészünet – Hardy Mihály jegyzete

4/01/2024 18:02

| Szerző: Hardy Mihály

A sarlatán gazdaságpolitika árát mindig velünk, magyar adófizetőkkel fizettetik meg.

2024. január 04. Esti gyors-részlet (2024.01.04. Hardy Mihály jegyzete)
03:07
00:00
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a …költségvetésről. No, nem az otthoniról, mert arról naponta hoz döntést a magyar polgár, amikor megáll tankolni, bemegy az üzletbe vagy éppen befizeti a sárga csekkeket, interneten vagy a postán. Hanem az ország költségvetésről, ami egy-egy évben az ország legfontosabb törvénye. Volna, ha az lenne. De nem az. Attól tartok ugyanis, hogy a magyar kormány és kétharmados parlamentje által elfogadott 2024-es költségvetés annyit sem ér, mint az az A4-es méretű fénymásolópapír, amire kinyomtatják.

Egyszerűen nem vehető komolyan. Egy papírfecni, amit éppen azok nem vesznek semmibe, akik írják. Mert itt van ez a Varga Mihály, a pénzügyminiszter. Az Orbán-kormányok legrégebben szolgáló pénzügyminisztere, akit többé-kevésbé legalább a gazdasági életben komolyan vettek. Tegyük hozzá: eddig. Mert a miniszterelnök tavaly év végén látványosan felmosta vele a padlót, még a gazdasági kabinetből is kirakták a szűrét. Ahogy az olajozottan működő diktatúrákban lenni szokott, ugyanazért a területért, vagyis a gazdaságért, lehetőleg átláthatatlan módon, egyszerre hárman vagy négyen, de akár öten is felelnek egyszerre.

A zűrzavar és az elkeseredett belharc a miniszterelnök irányába tett nyelvcsapásokkal egyre fokozódik. Most éppen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter látszik befutónak, ő mantrázza a legjobban, hogy „…az elhibázott brüsszeli szankciók miatt elszabadult háborús infláció meg Soros György”. De az örök visszatérő Lázár János és Navracsics Tibor is igyekszik jól helyezkedni, sőt Matolcsy György, a jegybank élén álló pénzügyi sámán is megpróbál keményen beleszólni a küzdelembe.

Emiatt aztán szinte teljesen mindegy, hogy a pénzügyminiszter milyen mértékű tervezett GDP-növekedésről, államháztartási hiányról, költségvetési deficitről vagy inflációról papol, annak semmi köze nem lesz sem a tényekhez, sem a valós adatokhoz. Mert ha a miniszterelnök úgy dönt, akkor akár a költségvetés felborítása és újabb eladósodás árán is megpróbálják megkaparintani, amire Orbán Viktor szemet vetett. Legyen az a Vodafone vagy a budapesti repülőtér. Vagy bármilyen nemzetközi sportesemény hazai megrendezése, függetlenül attól, hogy az mennyibe kerül.

Az egésszel csak két baj van. Egyrészt az, hogy a sarlatán gazdaságpolitika árát mindig velünk, magyar adófizetőkkel fizettetik meg. Másrészt, amikor az Európai Unió csúcstalálkozóján szóba kerül, hogy a magyar költségvetés köszönőviszonyban sincs a közös európai célokkal, nos, akkor mégsem lehet Orbán Viktort megint kiküldeni a teremből – egy egyszemélyes kávészünetre…

Hardy Mihály jegyzete a 2024. január 4-i Esti gyorsban hangzott el.