Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Gábor György: Kövér László időutazása
3/09/2023 10:54
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Kövér szájára veszi a kereszténységet, miközben véres, vadpogány szöveget öklendezik a tanulmányaikat megkezdő diákokra, s teszi ezt úgy, hogy közben sikeresen óvta meg magát a II. vatikáni zsinattól, a vonatkozó pápai állásfoglalásoktól, a katolikus, a református és az evangélikus egyházak súlyos önkritikát tartalmazó nyilatkozataitól, mindentől, végleg búcsút intve a zsidó-keresztény civilizáció világának, s átmasírozva a vadság és barbárság honába.
Fogalmam sincs, hogy a néhai MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató segédmunkatársának, aki ráadásul elkötelezett MSZMP-tag volt, kellett-e tudni latinul. Valószínűleg nem kellett, így aztán Kövér László nem tanult meg konjugálni és deklinálni, aminek hiánya persze az ő műveltségén nem látszik, azon egyszerű oknál fogva, minthogy Kövér László műveltsége sem látszik, hisz nincs az a legkorszerűbb nagyítókészülék, amely láthatóvá bírná tenni a nemlétezőt.
Így aztán a megszokottnál is értelmetlenebbül bámulna kifelé a fejéből, ha véletlenül beleütközne az alábbiakba: interfectores Christi.
Pedig használta a kifejezést, csak magyar fordításban, ugyanis egyházatyákat, középkori keresztény szerzőket egészen biztosan nem olvas, de nyilas szakirodalmat annál inkább. A trágya felsorolásától eltekintek, Kövér viszont roppant érdeklődésének köszönhetően tán még a Holdról is észreveszi és amonnan is olvasni képes ezeket a szennyszövegeket.
Mi történt? A Pápai Református Gimnázium új internátusának átadásán ugyanis az alábbiakat mondta az egykori késő-karrierista MSZMP-tagból a Fidesz-uralom alatt Országgyűlés elnökévé leamortizálódott figura: "Jézus gyilkosainak eszmei utódai, akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak vagy mint éppen napjainkban transzhumanistáknak nevezik magukat, ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet. Ez a magyarázata annak is, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon."
Nos, segítek Kövérnek abban, hogy mit is mondott. Az interfectores Christi a középkori latin keresztény irodalom egyik igen gyakori szerkezete: azt jelenti, hogy Krisztus gyilkosai, s minden esetben, hosszú-hosszú évszázadokon át, kivétel nélkül a zsidókra alkalmazták. Számtalan forrást lehetne itt megadni, én most megelégszem Szent Ágoston Tractatus in Joannis evangelium c. művével, ahol több helyen is megtalálható, például a XCII, 2. alatt. Az egyik leggyakoribb kifejezés, amely a jellegzetes középkori zsidóellenes műfajok, a megannyi zsidóellenes Adversus Judaeos vagy Contra Judaeos alapvető és rendre visszatérő fogalma. (A sok felsorolást itt is elhagyom, helyette ajánlom mondjuk Jeremy Cohen tanulmányát: The Jews as the Killers of Christ in the Latin Tradition, from Augustine to the Friars.
Kövér persze jól tudja, én viszont csak csendben említem meg, hogy a zsidókat illető "Krisztus gyilkosai" vád (amelynek hazugságáról szintén könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre) volt a legsúlyosabb, ami alapján a zsidóságot a Sátán, az Antikrisztus népeként tartotta számon az antijudaista keresztény világ. A Kövér által is vígan használt, s a tanulmányaikat megkezdő református fiataloknak adresszált kifejezés alapozta meg a zsidók bestialitásáról, elvetemültségéről és ördögi gonoszságáról vallott nézeteket, többek között az ostyagyalázás vádját, amely – legalábbis a hamis vád szerint – Krisztus újabb és újabb meggyilkolását jelentette, hiszen az ostya Krisztust nem reprezentálja, hanem szubsztanciálisan tartalmazza. De ugyancsak erre a vádra épült közel két évezred legsötétebb, legaljasabb és leghazugabb ráfogása, a rituális gyilkosság vádja, amelynek során – ismételten a sötét és teljes tudatlanságról valló vád szerint – a zsidók gyerekek meggyilkolásával idézik fel és ismétlik meg Jézus meggyilkolását.
A "Krisztus gyilkosai" tétel hosszú karriertörténetének köszönhető az antiszemitizmus európai domesztikációja, s mindaz, amibe ez a teória a XX. században beletorkollott.
Kövér a mai Magyarország harmadik közjogi méltósága középkori elvbarátaihoz hasonlóan Krisztus gyilkosaiban, vagyis a zsidókban talál rá minden rossz legfőbb forrására. Kövér szájára veszi a kereszténységet, miközben véres, vadpogány szöveget öklendezik a tanulmányaikat megkezdő diákokra, s teszi ezt úgy, hogy közben sikeresen óvta meg magát a II. vatikáni zsinattól, a vonatkozó pápai állásfoglalásoktól, a katolikus, a református és az evangélikus egyházak súlyos önkritikát tartalmazó nyilatkozataitól, mindentől, végleg búcsút intve a zsidó-keresztény civilizáció világának, s átmasírozva a vadság és barbárság honába.
Neki az az igazi otthona.
