Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Mindig jövőre - Rózsa Péter jegyzete
7/11/2024 18:05
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs.
Fárad a rendszer, fárad a vezetője. Nincs új gondolat, csak a régi, elsősorban a Finkelsteintől átvett és magas hőfokra csavart ellenséggyártás van, hol csendesebben hol harsányan, hullámzik, mint a levegő után kapkodó tüdőlebeny. Ettől még ez a NER sokáig a nyakunkon liheghet, ha nem másról lenne szó, de talán másról van szó. Rendszerhibáról, márpedig egy fáradt rendszert még fel-fel lehet pörgetni, a rendszerhibát viszont csak a rendszer ki – avagy lecserélésével lehet kiküszöbölni. Éppen ezt fejtegeti Farkas Beáta közgazdász, egyetemi tanár a Válasz Online vezércikkében. Szerinte a Fidesz több, komoly rendszerhibával küzd, még, ha a kommunikációs gépezetével ennek ellenkezőjét sulykolja is.
Látszólag őrült összegeket költött például a családok támogatására, hogy a gyermekvállalást serkentse, ennek ellenére a születések száma drámaian csökken. Orbánék nem látják, hogy világjelenségről van szó, és sehol sem sikerült ezen változtatni politikai beavatkozásokkal. Ezért aztán kénytelen sunnyogni, amikor 14 év családbarátság ide, vagy oda, a folyamatosan gyarapodó ázsiai vendégmunkásokkal el kellene számolni a nagyérdemű hazai munkavállalók előtt, akiknek egyre kevesebb az utódja.
Tudjuk, ez a kormány a rövidtávú vagy azonnali eredményekre hajt, és semmilyen távlati víziója, hogy mást ne mondjak, valamiféle ideológiája lenne. Az akkumulátorgyár cunami kezdetben csak attól volt aggasztó, hogy mérhetetlenül sok vizet és villamosenergiát emészt fel. Közben naponta közel 20 millió köbméter ivóvíz szivárog el a talajba, mert a rezsicsökkentés miatt elszegényedő vízműtársaságok nem tudják karbantartani, felújítani az 50-100 éves vezetékeket. Időközben drámaian elkezdett csökkenni az elektromos autók iránti kereslet, sőt, a franciák és a németek már egész gyárakat zárnak be, ezreket bocsátanak el. Itt meg épülnek az akkugyárak, az ázsiai tulajdonosok pedig, ha lesz egyáltalán, kiviszik a profitot. Vagy bezárnak majd.
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs. Pedig e nélkül nincs rendszer, csak rendszerecske, időnként átöltöztetett soványka test, ami a varázstükörben olykor teltebbnek látszik, de csak addig, amíg ki nem lép az kastélyból. Sehogyan nem akar gyarapodni. Mert ez pont olyan, mint a környezet, a biológia, a természet maga, hogy csak hosszú évek alatt változik, amikor már zavartalanul, saját rendszerében működhet, miután megszűnik a bajt okozó rendszerhiba. Éppen most jelent meg egy tudományos közlemény arról, hogy az ózonra veszélyes hajtógázok, az egyébként nem mérgező és nem gyúlékony klór-fluor-karbonok alkalmazásának 35 évvel ezelőtti tiltása mára hozta meg az eredményt. A Déli-sark felett végre csökkenni kezdett az ún. ózonlyuk. Az is igaz, tudósok szerint így is csak 2066-ra épül vissza az eredeti, teljes védőréteg. Ha nem iktatták volna ki ezt a környezetkárosító rendszerelemet, talán már a Föld egy része elnéptelenedett volna. Szóval a fáradtság kipihenhető, a rendszerhiba viszont nem. Cserélni kell, írja a közgazdász professzor, Farkas Beáta, aki ezekkel, a ránk nézve elég szomorú mondatokkal zárja:
„A gyönge demokráciáknál viszont fennáll a veszély, hogy miután a »normalitás« helyreállításának az ígérete megvalósíthatatlan, ugyanis kimentek mögüle a természeti és társadalmi feltételek, a populista erők hatalomra kerülve eljutnak a demokrácia teljes felszámolásáig.”
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. november 7-ei adásában hangzott el.