Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Somfai Péter: Hab a tortán
1/11/2023 14:12
| Szerző: Somfai Péter
A kormány rendre elgáncsolja a budapesti városvezetés próbálkozásait, hogy a maguk kezébe vehessék a pénzügyi döntéseiket.
Cukrászversenyt tartottak Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. A győztes egy olyan ünnepi torta lett, amely a kiírás szerint összetevőiben, alapanyagaiban a múltat, megjelenésében viszont a mai kort és a jelen trendeket képviseli. A pálmát egy olyan sütemény vitte el, amelyben a hangsúlyt a kávé és a mogyoró kesernyés íze adja, mert a zsűri úgy gondolta, a „jelen trendekhez” nem illene a habostorta.
Manapság a főváros helyzete sem habostorta. Amióta 2019-ben a Fidesz elbukta a budapesti kerületek többségét, a várossal kapcsolatos minden kormányintézkedés csak keserű szájízt hagyott maga után. Sokkal keserűbbet, mint az elmúlt 30 év bármelyik kormányának bármelyik döntése.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyikkel sem volt felhőtlen Budapest kapcsolata. Már az alulfinanszírozottság miatt panaszkodott Demszky és Tarlós is, mert a rendszerváltás óta nem volt olyan pénzügyminisztere az országnak, aki ne próbált volna a város büdzséjének kárára spórolni. Egyszer a közösségi közlekedés dotációjából csíptek le, máskor az utak, a hidak, a felüljárók karbantartásától vontak el pénzt. A fejlesztési elképzelésekről ne is beszéljünk!
A jelenlegi kormány viszont nemcsak csipeget Karácsonyék állami támogatásából, hanem hihetetlen fantáziával el is zárja minden anyagi forrás csapját. Rendre elgáncsolja a városvezetés próbálkozásait, hogy a maga szája íze szerint dönthesse el, mire, mennyit költ. Három éve a járványra hivatkozva apasztották le Budapest bevételeit, alig folyt be pénz a parkolásból, elvonták a gépkocsi adót, közben sokszorosára emelték az államnak „járó” úgynevezett szolidaritási adót. Belenyúltak az iparűzési adó szabályaiba, kiszálltak többek között a Biodóm befejezéséből, hogy Karácsonyék saraként mutogathassanak a félkész torzóra. Mindenféle kifogásra hivatkozva (az amúgy a nemzeti összefogás szimbólumának tekintett) Lánchíd felújításából vállalt jelképes összeget sem fizetik ki, de hosszasan lehetne sorolni akár a tömegközlekedési fejlesztésektől elvont milliárdokat is.
A következő önkormányzati választás közeledtével a várbeli „titkos tanácsosok” friss érveket gyűjtenek arra, hogyan tolják az orrunk alá az ellenzéki vezetés alkalmatlanságát, bizonyíthassák, ők taszítják szakadékba Budapestet! Ötletekben nincs hiány. Lázár János miniszter fejéből kipattant egy új építésügyi törvény terve, amivel az egész országban államosítani lehetne minden olyan beruházást, amit legalább 50 százalékban a magyar költségvetés, vagy uniós források finanszíroznak. Abban reménykedett Budapest, hogy a brüsszeli képviselete kilobbizhat a városnak olyan közvetlen pénzeket, amelyekre nem teheti rá a kezét a NER. A törvény ezt a kiskapu is bezárná.
A következő „jobb horog” a belügyminisztertől származik: egy általa szorgalmazott új szabályozás értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának a hiteleik törlesztésével elmaradó önkormányzatokkal szemben. Az adósságot nemcsak pénzzel, hanem önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehetne váltani. Az így értékesíthető települési vagyon eladása a kormány által kinevezett pénzügyi gondnok joga lenne. Ha befejeződött az eljárás és az adósságot törlesztették, az érintett önkormányzatok még két évig pénzügyi felügyelet alatt maradnak. Eközben nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.
Azt gondolhatnánk, ártatlan az ötlet. Miért ne lehetne óvatosságra, felelős gazdálkodásra szorítani az esetleg könnyelműsködő települési önkormányzatokat? Az új szabály hátterében azonban van egy ki nem mondott hátsó szándék: idén áprilisban a főváros felvett egy meglehetősen drága, 16,3 százalékos kamatozású folyószámlahitelt, hogy elkerülje a fizetésképtelenség, a csőd közelgő állapotát. Azóta a Karmelitában talán éppen azon törik a fejüket, milyen újabb elvonást találjanak ki a választások előtt, hogy Budapestnek ne legyen majd pénze törleszteni ezt a drága hitelt. Ha netán 2024 nyarán megint az ellenzéké lenne a város, jöhetne a gondnok, aki szabadon szemezgethetne a még meglévő értékek között, aztán kezdődhetne a kétéves anyagi gyámkodás, a vezetők büntetése, megszégyenítése. A totális kikészítés…
A Fidesz „cukrászai” a kávé és a mogyoró kesernyés íze mellé így kevernek még némi keserű habot is Budapest születésnapi tortájába.
