
Bébirépa – Józsa Márta jegyzete
Nagy Istvánnak volt egy megnyugtató mondata az aggódók számára Bábolnán: itt biokomposztálásról van szó, elvégre porból lettünk, porrá leszünk.

Az árcédula álma – Szénási Sándor jegyzete
Vagyis egy idő után, csak ki kell várni, a Fidesz-szavazók és az ellenzék összeborulása várható egy olyan nemzeti egységben, amelyen belül semmi sem egyértelmű és tiszta, ahol a különbözőségek és furcsaságok dáridója zajlik, de ahol mindenki egy test, egy lélek a közelgő, még dögletesebb árak tekintetében.

Vegye meg ezt a ruhát, kövérít! – Selmeci János jegyzete
A Fidesz annyira jól kormányzott, hogy egyetlen határon áttévedt ukrán tehén látványától elapad az összes magyar szürkemarha teje.

Kint is vagyok, bent is vagyok… - Rózsa Péter jegyzete
Ja, és az igazán szép idők, amikor a cseperedő Fiatal Demokraták a Soros alapítvány támogatását élvezve válhattak rendszerváltó párttá. Hát igen, a képbe azért némileg belerondít, hogy a STOP SOROS meg stop CEU, de hát van ilyen.

A félkegyelmű – Szénási Sándor jegyzete
Trump még csak három hónapja elnök, de amit ígért és amit eddig tett, máris romokban hever, és az az Amerika is ruinált, amelyik egy hantagépre kapcsolódva elhitte, hogy a világ egy nagy pankráció.

Ahol hallgatni szokás, ő beszélt – Kárpáti Iván jegyzete
Ferenc pápa nem uralkodni akart, hanem szolgálni. Nem a vatikáni díszletek között, hanem az eldugott nyomortelepeken, a menekülttáborokban, a börtönök falai között, a világ elfeledett sarkaiban volt igazán otthon.

Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért lát ellenséget újabb pirézszerűségekben. Józsa Márta jegyzete.

A van és a nincs - Szénási Sándor jegyzete
Az önmagáért kiálló civilség nem feltétlenül új jelenség, valami nyugatosság mindig ott volt habként a társadalmon, mint valami illúziófelhő, ami annyi generációt vezetett már félre. Van, de a vanásnál sosem több. Örökös kisebbségre ítélt.
Van egy ország... – Dési János jegyzete
7/09/2024 15:02
| Szerző: Dési János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Van egy ország, amit hazavitt egy kisebb család, begyömöszölte a zsebébe, vészhelyzetestül, üzletestűl, támogatásostúl.
Van egy ország, ahol nem tudod visszaváltani normálisan az üres üvegeidet. Nem nagy ügy az egész. Miért ez működne flottul? Picit színezi a képet, hogy a begyűjtéssel megbízott állami liebling cég abban érdekelt, hogy ne tudd visszaváltani a palackokat. Minél több marad a te nyakadon, annál nagyobb az ő profitja.
Van egy ország, amelynek nemzeti bankja száz és százmilliárdokat vett ki úgy a közösből, hogy pontosan ellenőrizni sem lehet, mire költi a pénzt. Csak sejtjük, hogy jelentős részben a nemzeti bank elnökének a fia és üzlettársai kaszáltak hatalmas vagyonokat ezen, miközben a Nemzeti Bank veszteségének pótlására lassan kétezer milliárd forintot kellene visszatennie az államnak. Kicsit elszaladt a vesztség, sebaj. Maradhat?
Van egy ország, ahol puszta személyes bosszúból tönkretesznek egy valóban keresztény elvek szerint működő keresztény egyházat. Közben sok száz máshová nem kellő, vagy éppen különlege pedagógiai módszerket igénylő gyereket az utcára hajítanak. Ha állami gondozás, hajléktalanság, kilátástalanság - na bumm. Nem lehet mindenki Mészáros Lőrinc.
Van egy ország, ahol a nagy, gyakran a hatalomnak szívességeket tevő egyházak, körülbelül évi 1000 milliárd forintból gazdálkodnak, ennek 70 százaléka állami támogatás, és közel 250 milliárd nem normativ támogatás – tehát sok mindenre lehet költeni. Hallott valaki arról, hogy ebből a minden évben behuppanó temérdek pénzből ajánlottak volna egy kis segítséget keresztény testvéreiknek? (A MAZSIHISZ többször adott kisebb támogatást. Szép dolog. De hol a többiek?) Felvetődhet, hogy nem mernek segíteni, mert akkor biztos rájuk is lecsap a bosszú. Megjegyzem éppen ez a rendszer szabályozta úgy, hogy az egyházak azt tesznek a pénzükkel, amit akarnak, senkinek semmi elszámolással, beszámolóval, információval nem tartoznak. A többit képzeljük el. Ok, ha fillér sincs a kasszában erre, akkor is felvehetnék a szép ruhájukat és demonstrativen kisétálhatnának Iványiék iskolái elé. Hmm.
Van egy ország, ahol az egészségügyi államtitkár – a rendőrminiszter helyettese szerint – a magyar egészségügyben minden a legnagyobb rendben. Közben éppen többmilliárd forintot vonnak ki. Nekem négy hónapos várakozás után csináltak egy kontrollvizsgálatot, az eredmény két hét alatt meglett, még csak a harmadik hete várom, hogy a leletet értelmezze egy ráérő orvos.
Van egy ország, amelyben van egy jól működö település, amelyik megszervezte magának sok pénzzel az orvosi ügyeletet és a mentőellátást ott is és a környező településeken is, miközben ez a mentőszolgálatnak kicsit nehezen megy. Mire a mentőszolgálat felmondja velük a szerződést, kirúgja őket, ellehetetleníti az egészet – bizonyára azért mert ez a mentős vállalkozás biztosította Magyar Péter rendezvényeit.
Van egy ország, amelyben van vasút – de erről mit is mondhatnék.
Van egy ország, amelyben akad egy remek gimnázium, annyira hogy az oktatás irányításért felelős államtitkár, egy rendőrminiszter helyettese, is ide járatja a gyerekeit. A gyerek leérettségizik, az államtitkár kirúgja az iskola igazgatóját, mert szerinte a fiatalokat gondolkodni kell megtanítani, nem parancsra cselekedni.
Van egy ország, ahol ezután tanári kar szépen énekel a kirúgott igazgatónak, a társadalom a kirúgással, az oktatás tönkretételével, az egészségügy lezüllesztésével, a mérhetelten korrupcióval egyet nem értő tagjai ezek utána Facebookon felháborodnak, hogy az éneklés kevés.
Van egy ország, amit hazavitt egy kisebb család, begyömöszölte a zsebébe, vészhelyzetestül, üzletestűl, támogatásostúl.
Van egy ország amelynek a szövetségesei az ellenségei és az ellenségei a szövetségesei.
Van egy ország, amelyik már fentről sincs meg.
Dési János jegyzete a Hetes Stúdió 2024. szeptember 7-i adásában hangzott el.