Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Vásárhelyi Mária: Törvény előtti egyenlőtlenség
21/02/2023 18:19
| Szerző: Vásárhelyi Mária
Mit ér az Alkotmányba foglalt törvény előtti egyenlőség, ha az ennek végrehajtására felhatalmazott intézményeket behálózza a politikai maffia?
Magyarországon a törvény előtti egyenlőséget 1848-ban foglalták törvénybe, más országokban már sokkal korábban. E jogszabály szerint származástól, nemtől, szociális helyzettől, életkortól függetlenül, minden embert megillet, hogy egyenlő elbírálásban részesüljön a törvény előtt. Az azóta eltelt 175 évben kevés olyan időszak volt, amikor a magyar polgárok bízhattak ennek az alapvető emberi jognak az érvényesülésében.
Ma sem ilyen időket élünk! Napjainkban elsősorban nem a nemek, életkor vagy vagyoni helyzet, hanem politikai hovatartozás alapján dől el, hogy kit, milyen jogok illetnek meg a törvény előtt.
A minap például Polt Péter legfőbb ügyész – egy képviselői kérdésre (nem) válaszolva, nem volt hajlandó elárulni annak a korábbi helyettes államtitkár nevét, aki ellen 2,2 milliárd forint közpénz eltulajdonítása miatt indítottak eljárást és az ügyészség hat év börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottra. Egy vezető köztisztviselő, aki milliárdokat lop el a közösből, és akinek a legfőbb ügyész falaz! De vajon, ha egy ilyen brutális korrupciós ügy fővádlottjának jár az anonimitás, akkor például a négy hónapja előzetesben ülő Herczeg Zoltán divattervező nevét miért hozták nyilvánosságra letartóztatása pillanatában? Herczegnél egy házkutatás során 100 gramm marihuánát és 16 gramm kokainpornak látszó anyagot találtak, ezért ül negyedik hónapja előzetesben, amelynek meghosszabítását éppen most indítványozta az ügyészség. Ezzel szemben a 2,2 milliárdos sikkasztással gyanúsított közszolga, nemhogy nincs előzetesben, de még a nevét is titkolják.
Ahogyan szabadlábon védekezik Völner Pál, korábbi igazságügyi államtitkár is, aki a közigazgatásban egy valóságos bűnszervezet egyik kulcsfigurája volt, amely százmilliárdokkal károsított meg szorult anyagi helyzetben lévő kisembereket. De gondtalanul száguldozik Mercedesével a korábbi fideszes képviselő, a kormánypárt volt romaügyi miniszteri biztosa is, akinek 1,5 milliárd forint EU-s pénz elherdálása fűződik a nevéhez. És vidáman pogácsázik otthon az ellenzékfaló Boldog István is, akit több százmillió forint uniós pénz lenyúlásával vádolt meg az ügyészség, ahogyan Simonka György is zavartalanul szövi tovább a Békés megyében általa irányított korrupciós háló szálait. Hiába emelt vádat ellene a nyomozó hatóság. Mi több utóbbiak, a vádemelés ellenére, egészen az előző parlamenti ciklus végéig rendszeresen bejártak az országházba szavazni, ha a kétharmad biztosítása érdekében szükség volt a voksaikra.
De egy Facebook lájk és két – szakértők szerint – tévesen azonosított ruhadarab miatt, napok óta előzetesben ül a baloldali Szikra Mozgalom egyik aktivistája is, akit a jelek szerint teljesen megalapozatlanul azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a február 12-i erőszakos szélsőbaloldali verekedésben, ugyanakkor szabadlábon védekezhetnek azok a szélsőjobboldali, neonáci fiatalok, akiknek erőszakos fellépését szemtanúk és bizonyítékok is egyértelműen igazolják. Miközben a neonácik hosszú évek óta szabadon randalíroznak a "becstelenség napján" az utcákon és a rendőrség vélhetően név szerint ismeri őket, a külföldről érkezett „antifa” verekedőket senki nem ismeri és vélhetően semmi közük nincs a magyar antifasiszta mozgalmakhoz. Az eddig nyilvánosságra került bizonyítékok szerint akciójuk sokkal inkább tűnik az antifasiszta mozgalom elleni, felülről szervezett provokációnak, mint szélsőbaloldali agressziónak.
És akkor még szót sem ejtettünk a roma kisebbség tagjait sújtó törvényelőtti diszkriminációról. A gyermekei számára ételt, a családja számára fát lopó, a kivilágítatlan biciklivel haladó szegény emberre a törvény minden alkalommal példás büntetéssel sújt le. Az őket kifosztó, a közösséget milliárdokkal megkárosító, fehérgalléros tolvaj gazemberek, akiknek Louis Vuitton táskára, Dubajozásra, marbellai kokainozásra kell a pénz, rendre megússzák.
Mert mit ér a törvénybe foglalt jogi egyenlőség, ha az ennek végrehajtására felhatalmazott szerveket behálózza a politikai maffia?
