Köszönjük, hogy támogattak minket.
Publicisztika
A van és a nincs - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A van és a nincs - Szénási Sándor jegyzete

Az önmagáért kiálló civilség nem feltétlenül új jelenség, valami nyugatosság mindig ott volt habként a társadalmon, mint valami illúziófelhő, ami annyi generációt vezetett már félre. Van, de a vanásnál sosem több. Örökös kisebbségre ítélt. 

A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete

Azt mindenki döntse el maga, hogy az-e az egészséges társadalmi állapot, ha az emberek nem is tudják a köztársasági elnök nevét, az viszont kétségtelen, hogy aki most foglalja el a pozíciót, nem ad okot arra, hogy megjegyezzük.

Fokozni a fokozhatatlant - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Fokozni a fokozhatatlant - Kárpáti Iván jegyzete

A Millenárisra sebtében összeterelt élő Bayer-show különleges színfoltja a volt Gulyás Gergely, papíron a kormány egyik legerősebb minisztere, akinek nyilván vezeklésül kell most kiállnia ilyen haknikon. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Varga-Magyar házaspár szép karriert futott be a NER-ben.

Vásárhelyi Mária: Törvény előtti egyenlőtlenség

21/02/2023 18:19

| Szerző: Vásárhelyi Mária

Mit ér az Alkotmányba foglalt törvény előtti egyenlőség, ha az ennek végrehajtására felhatalmazott intézményeket behálózza a politikai maffia?

Magyarországon a törvény előtti egyenlőséget 1848-ban foglalták törvénybe, más országokban már sokkal korábban. E jogszabály szerint származástól, nemtől, szociális helyzettől, életkortól függetlenül, minden embert megillet, hogy egyenlő elbírálásban részesüljön a törvény előtt. Az azóta eltelt 175 évben kevés olyan időszak volt, amikor a magyar polgárok bízhattak ennek az alapvető emberi jognak az érvényesülésében.

1848 országgyűlés grafika
 
Az első magyar országgyűlés megnyitása Pesten, 1848. július 5-én. Eredeti grafikus: Borsos József
 
 

Ma sem ilyen időket élünk! Napjainkban elsősorban nem a nemek, életkor vagy vagyoni helyzet, hanem politikai hovatartozás alapján dől el, hogy kit, milyen jogok illetnek meg a törvény előtt.

A minap például Polt Péter legfőbb ügyész – egy képviselői kérdésre (nem) válaszolva, nem volt hajlandó elárulni annak a korábbi helyettes államtitkár nevét, aki ellen 2,2 milliárd forint közpénz eltulajdonítása miatt indítottak eljárást és az ügyészség hat év börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottra. Egy vezető köztisztviselő, aki milliárdokat lop el a közösből, és akinek a legfőbb ügyész falaz! De vajon, ha egy ilyen brutális korrupciós ügy fővádlottjának jár az anonimitás, akkor például a négy hónapja előzetesben ülő Herczeg Zoltán divattervező nevét miért hozták nyilvánosságra letartóztatása pillanatában? Herczegnél egy házkutatás során 100 gramm marihuánát és 16 gramm kokainpornak látszó anyagot találtak, ezért ül negyedik hónapja előzetesben, amelynek meghosszabítását éppen most indítványozta az ügyészség. Ezzel szemben a 2,2 milliárdos sikkasztással gyanúsított közszolga, nemhogy nincs előzetesben, de még a nevét is titkolják.

Ahogyan szabadlábon védekezik Völner Pál, korábbi igazságügyi államtitkár is, aki a közigazgatásban egy valóságos bűnszervezet egyik kulcsfigurája volt, amely százmilliárdokkal károsított meg szorult anyagi helyzetben lévő kisembereket. De gondtalanul száguldozik Mercedesével a korábbi fideszes képviselő, a kormánypárt volt romaügyi miniszteri biztosa is, akinek 1,5 milliárd forint EU-s pénz elherdálása fűződik a nevéhez. És vidáman pogácsázik otthon az ellenzékfaló Boldog István is, akit több százmillió forint uniós pénz lenyúlásával vádolt meg az ügyészség, ahogyan Simonka György is zavartalanul szövi tovább a Békés megyében általa irányított korrupciós háló szálait. Hiába emelt vádat ellene a nyomozó hatóság. Mi több utóbbiak, a vádemelés ellenére, egészen az előző parlamenti ciklus végéig rendszeresen bejártak az országházba szavazni, ha a kétharmad biztosítása érdekében szükség volt a voksaikra.

Lady Justice igazságosság törvény előtti egyenlőség
 
 "A törvény előtt mindenki egyenlő" - szól a johannesburgbi falfestmény felirata
 
Alkotó: Faith47 
 

De egy Facebook lájk és két – szakértők szerint – tévesen azonosított ruhadarab miatt, napok óta előzetesben ül a baloldali Szikra Mozgalom egyik aktivistája is, akit a jelek szerint teljesen megalapozatlanul azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a február 12-i erőszakos szélsőbaloldali verekedésben, ugyanakkor szabadlábon védekezhetnek azok a szélsőjobboldali, neonáci fiatalok, akiknek erőszakos fellépését szemtanúk és bizonyítékok is egyértelműen igazolják. Miközben a neonácik hosszú évek óta szabadon randalíroznak a "becstelenség napján" az utcákon és a rendőrség vélhetően név szerint ismeri őket, a külföldről érkezett „antifa” verekedőket senki nem ismeri és vélhetően semmi közük nincs a magyar antifasiszta mozgalmakhoz. Az eddig nyilvánosságra került bizonyítékok szerint akciójuk sokkal inkább tűnik az antifasiszta mozgalom elleni, felülről szervezett provokációnak, mint szélsőbaloldali agressziónak.

És akkor még szót sem ejtettünk a roma kisebbség tagjait sújtó törvényelőtti diszkriminációról. A gyermekei számára ételt, a családja számára fát lopó, a kivilágítatlan biciklivel haladó szegény emberre a törvény minden alkalommal példás büntetéssel sújt le. Az őket kifosztó, a közösséget milliárdokkal megkárosító, fehérgalléros tolvaj gazemberek, akiknek Louis Vuitton táskára, Dubajozásra, marbellai kokainozásra kell a pénz, rendre megússzák.

Mert mit ér a törvénybe foglalt jogi egyenlőség, ha az ennek végrehajtására felhatalmazott szerveket behálózza a politikai maffia?