„Köszönjük
Élőben most
  • 20:00
  • 20:15
  • 20:30
  • 20:45
  • 21:00
  • 21:15
  • 21:30
  • 21:45
  • 22:00
  • 22:15
  • 22:30
  • 22:45
  • 23:00
  • 23:15
  • 23:30
  • 23:45
  • 00:00
  • 00:10
  • 00:20
  • 00:30
  • 00:40
  • 00:50
  • 01:00
  • 01:15
  • 01:30
  • 01:45
  • 02:00
  • 02:15
  • 02:30
  • 02:35
  • 02:40
  • 02:45
  • 02:50
  • 02:55
  • 03:00
  • 03:10
  • 03:20
  • 03:30
  • 03:40
  • 03:50
  • 03:54
  • 04:00
  • 04:10
  • 04:20
  • 04:30
  • 04:40
  • 04:50
  • 05:00
  • 05:10
  • 05:20
  • 05:30
  • 05:40
  • 05:50
  • 06:00
  • 06:10
  • 06:20
  • 06:30
  • 06:40
  • 06:50
  • 07:00
  • 07:05
  • 07:15
  • 07:25
  • 07:35
  • 07:45
  • 07:55
Eurozóna

A Biden-Putyin találkozó feladta a leckét Európának

29/06/2021 10:38

| Szerző: Klubrádió/K.K.

A német kancellár és a francia elnök párbeszédet kezdene Putyinnal, de a kisebb uniós országoknak ez nem tetszik. Milyen eszközök léteznek Moszkva politikája ellen?

2021. június 25. Eurozóna - részlet 06.25. Bendarzsevszkij Anton
16:25
00:00

Meglehetősen furcsára sikerült Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök genfi találkozója. Például: előtte Biden hangoztatta az emberi jogok védelmét, azt, hogy követelik Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus szabadon bocsátását, azután már csak arról volt szó, hogy Navalnij ne haljon meg. Aztán furcsa kijelentések hangoztak el arról is, hogy miért nem várható Oroszországtól egy atomháború kirobbantása, és mi a helyzet a kíberháborúval.

A találkozó lépéskényszerbe hozta Európát is. Azonban minden ország a saját érdekeit nézi a Moszkvával kialakítandó, vagy fenntartandó viszonnyal kapcsolatban – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő Eurozóna című műsorunkban. Merkel német kancellár és Macron francia elnök párbeszédre törekszik Putyinnal. Szükségük van kőolajra, földgázra, a cégeiknek piacra. Lengyelország, a balti államok és újabban Hollandia ellenzi a közeledést, nyilván főként történelmi okokból. 

Mit érnek a gazdasági szankciók?

Be kell látni, hogy a Nyugatnak kevés eszköze van Oroszország ellen. A 2014 utáni szankciók valamennyire hatottak, Moszkvának bizonyos iparágakat le kellett építenie, másokat fel kellett fejlesztenie, az hogy a nagyvállalatok nem jutottak külföldi hitelhez, nagy nehézségeket okozott. De az igazi célt nem sikerült elérni a szankciókkal, az ugyanis az lett volna, hogy Putyin változtassa meg agresszív politikáját. Nem tette meg. Oroszország túlélte a gazdasági megszorításokat és folytatja az erőfitogtatást, mint legutóbb a Fekete-tengeren.

 
Krím
Flickr.com/Google
 

A krími affér. Hol a határ?         

Oroszország 2014-ben foglalta el a Krím-félszigetet, amely még Hruscsov kezdeményezésére került Ukrajnához 1954-ben. Itt található Jalta, amelyet korábban is luxus nyaralóhelyként tartottak számon, de igazából arról híres, hogy a II. Világháború győztes hatalmainak vezetői itt tartották egyik találkozójukat, amikor is gyakorlatilag kijelölték az Európán belüli új határokat. Nos, Moszkva annektálta a többségében oroszok lakta félszigetet, egy furcsa szavazásra hivatkozva, azonban ezt a világ nagy része nem ismeri el, agressziónak tartja. A Fekete-tengeren most zajlik egy katonai akció, amelyet az ukrán vezetés úgy nevez, hogy a NATO baráti látogatása. Ennek keretében a brit királyi haderő HMS Defender nevű rombolója Odesszából Georgia felé indult. Ilyenkor be szokás jelenteni, ha a hajó nem csak nemzetközi vizeken halad, hanem valamelyik ország felségvizeit is érinti. Moszkva szerint a Defender 3 kilométer mélyen behatolt az orosz vizekre. Miután Nagy-Britannia nem ismeri el –sok más országhoz hasonlóan- a Krím annektálását, nyilván nem is jelentették be az orosz hatóságoknak, hogy merre haladnak, hiszen a nemzetközi szabályoknak megfelelően, azaz ukrán vizekre tervezte útját a Defender.
Az orosz vezetés agresszív lépésre szánta el magát. A parti őrség figyelmeztető lövéseket adott le, a légierő bombákkal is megpróbálta megállítani a rombolót, amiket az útvonalba dobott le, tehát nem a hajóra. Ez az orosz verzió. A brit védelmi minisztérium szerint viszont nem voltak figyelmeztető lövések. Ellentmondásosak tehát az információk.
Már-már regénybe illő fordulat, hogy a BBC-hez bizalmas dokumentumok kerültek, amiket állítólag egy buszmegállóban találtak. Ezekben több forgatókönyvet is felvázoltak a brit szakértők arról, hogy mire lehet számítani akkor, ha brit hadihajó a Krím közelében tűnik fel. Az egyik kifejezetten agresszív orosz lépéssel számolt. A brit védelmi minisztérium szóvivője azt megerősítette, hogy egyik alkalmazottjuk valóban beszámolt szenzitív iratok eltűnéséről, de az egész ügyről egyelőre nincs több nyilvános információ.

 

Ki tart kitől?

Vlagyimir Putyin tisztában van azzal, hogy a Nyugat nehezen tudja őt térdre kényszeríteni, politikájában benne van a birodalmi álom. Tudja azt is, hogy az ország területén nem érheti katonai támadás, értelmetlen próbálkozás lenne bárki részéről. Aztán ott van a nukleáris ereje. Ami aggaszthatja valamennyire, az a NATO terjeszkedése, közeledése az orosz határhoz. Azt persze elég nehéz eldönteni, hogy Putyin azért agresszív Ukrajnával szemben, mert ott építkezik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, vagy fordítva van, azaz a NATO próbál válaszolni Putyin politikájára.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.

Eurozóna
2021.06.25. 13:00
Műsorvezető: Zentai Péter