A bizalmatlanság és fenyegetés légköre

Az írás összegző megállapítása szerint ennek a légkörnek betudhatóan a Fehér Ház orosz ügyekben illetékes új tanácsadójának - aki egyébként az elmúlt hat hónap leforgása alatt immár a harmadik személy ebben a tisztségben – nincs értelmezhető szakmai háttere a tárgykörben. Az egyetlen Ukrajna-szakértőnek soha nem volt lehetősége arra, hogy beszéljen Trumppal, ám az elnök a nyilvánosság előtt gúnyolódott rajta. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén hamarosan ismét, egy éven belül másodszor betöltetlen lesz az első számú vezető posztja, mert az új nagykövet is távozik, miután az elnök és az ő személyes jogtanácsosa ellehetetlenítette őt. Az a CIA-elemző pedig, aki előidézte a Trump elleni impeachment-vizsgálatot, tovább dolgozik ugyan orosz és ukrán ügyeken, de amikor elnöki Twitter-bejegyzésekből időnként fenyegetések fogalmazódnak meg vele szemben, akkor fegyveres biztonsági tisztviselők rángatják őt el a munkájától.

Trumpnak az elmúlt hónapokban lefolytatott vizsgálatok nyomán hivatali visszaélés és a kongresszus akadályozása vádjával kell a szenátus elé állnia, de az elmúlt időszak alatt egy sor köztisztviselő szenvedett el megaláztatást és üldöztetést, illetve egyes esetekben el is távolították a pozíciójából, azért, mert útjában állt Trumpnak, amikor az elnök saját politikai hasznát keresve nyomást igyekezett gyakorolni Ukrajnára, illetve azért, mert később erről tanúvallomást tett. E vallomástevők közül soknak meggyőződése volt, hogy Trump magatartása sérti az amerikai elveket – olvasható a cikkben, amely több mint húsz volt, illetve jelenlegi tisztségviselő kikérdezése alapján született. Többen csak név nélkül vállalták, hogy nyilatkozzanak.

Trump – írják a Washington Post szerzői - saját maga idézte elő az impeachment eljárást azzal, hogy visszatartott katonai segélyeket Ukrajnától, Joe Biden volt demokrata párti alelnökre nézve ártó szándékkal, ellene ukrajnai nyomozás megindítását követelve. Az ügy azonban hatását tekintve messze túlmutat azon, hogy Trump politikailag túléli-e szenátusi tárgyalást – olvasható a cikkben. Az impeachmenttel kapcsolatban kipattant feszültségek azt a meggyőződést keltették az elnökben, hogy illojális beosztottak veszik őt körül, és ennek nyomán ellenségességet szított a kongresszus republikánus köreiben az általa feltételezett, úgynevezett „mély állammal” szemben. (Privát megjegyzés: a „deep state” amerikai politikai kifejezésnek talán a „titokzatos háttérhatalmak” lehetne a legkifejezőbb magyar fordítása.)

A Washington Post írásának legfontosabb megállapítása: jelenleg ostrom alatt áll az a tétel, hogy a pártatlan, elfogulatlan közszolgák bámely párthoz tartozó elnököt lojálisan tudnak szolgálni, a közösen vallott nemzeti érdekek szem előtt tartásával. Ez a tétel sziklaszilárd alapelve volt az Egyesült Államok külpolitikai magatartásának a második világháború óta.

A károk számbavétele során a cikk kitér egyebek közt arra: William Taylor, a kijevi amerikai nagykövetség ügyvivője már január másodikán lemond, és ezzel megkíméli a jövő hónapban az ukrán fővárosba készülő Mike Pompeo külügyminisztert attól, hogy közös fotó készüljön róla és egy Trumphoz illojálisnak minősített diplomatáról.

Alexander Vindman alezredest, aki az ukrán ügyekért felel a nemzetbiztonsági tanácsban, azzal a hamis váddal illette az elnök és környezete, hogy összeesküvést szőtt ellene az ügy kiszivárogtatójával.

Fiona Hill, a Fehér Ház orosz ügyekben illetékes volt tanácsadója – korábbi hírszerző, egy Putyin-életrajz társszerzője - obszcén telefonhívásokat kapott, és gyűlölködő támadások érték őt a jobboldali médiában. Az ő személye kapcsán egyébként a Washington Post cikkének keletkezik egy mondhatni magyar szála. Abból ugyanis kiderül: egy Connie Mack nevű, Floridából való volt republikánus kongresszusi tag arra figyelmeztette Mike Pence alelnök munkatársait, hogy Fiona Hill korábban dolgozott egy olyan szervezetnek is, amelyet Soros György hozott létre. Ez a Connie Mack akkoriban Orbán Viktor magyar miniszterelnök fizetett lobbistája volt. Az autokrata magyar vezető arra készült, hogy elüldözze a Soros-egyetemet Magyarországról, és attól tartott, Fiona Hill arra használná fel fehér házi pozícióját, hogy ezt ellenezze. A Washington Post megkérdezte Connie Macket, aki azt mondta, ő nem törekedett Fiona Hill eltávolítására, és nem akart kiváltani szélsőjobboldali támadásokat, csupán fel kívánta hívni a figyelmet egy összeférhetetlenségi szempontra.

Az amerikai lap cikkéből az is kiderül, hogy Steve Bannon, aki egy ideig a 2017 januárjában a Fehér Házba beköltözött Trump stratégiai tanácsadója volt, mintegy ötven fős listát állított össze a nemzetbiztonsági tanács azon munkatársairól, akiket szerinte el kell távolítani beosztásukból – jórészt azért, mert már Barack Obama alatt is ott dolgoztak.

Kárpáti János lapszemléje a 2019. december 27-i Reggeli gyorsban hangzott el.