A „dörmögő torzonborz” emlékére
25/10/2021 11:36
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Véget ért a Klubrádió Szószátyár című sorozata, mert meghalt Kálmán László nyelvész, a műsor "gazdája", társa, Nádasdy Ádám pedig nem viszi tovább egyedül a műsort.
Az utolsó, október 20-i adásban Nádasdy Ádám az október 10-én elhunyt Kálmán Lászlóra emlékezett, mégpedig Kenesei Istvánnal, az MTA Nyelvtudományi Intézetének korábbi igazgatójával, azaz Kálmán László kollégájával és egykori főnökével.
A sors úgy hozta, hogy volt kollégánk testvére, aki egyébként közzétette a gyászhírt, egy héttel később szintén eltávozott az élők sorából. Ő Kálmán C. György irodalomtörténész volt.
Aki hallgatta a Szószátyár című műsorainkat, az tudja, hogy Kálmán Lászlóra nem illik a hagyományosan értelmezhető „nyelvész” titulus. Nem azért, mert nem lett volna meg hozzá a képzettsége, a tehetsége, az persze, hogy megvolt, hanem azért, mert meg akarta reformálni az iskolákban tanítandó nyelvtudományt. Magyarországon a hatvanas években kezdett kialakulni két irányzat. Az egyik inkább a hagyományokhoz ragaszkodott, a másik valami újabbat, modernebbet akart. Kálmán László részesült egy kicsit a konzervatívabb nevelésből is, meg az újabb irányzatból is. Az utóbbi mellett döntött.
Érdeklődése egyébiránt szinte mindenre kiterjedt, matematikára, az akkoriban éledő számítástechnikára és más tudományágakra is. Még ma is nehéz értelmezni azt a kifejezést, hogy matematikai nyelvészet, de ezzel is foglalkozott. Éjszakánként – kollégái által állati okos, majdhogynem zseni, torzonborz dörmögőként is jellemzett – fiatalember bejárt a SZTAKI-ba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetbe, egy sláger kedvéért elkezdett spanyolul tanulni. De beszélt franciául, angolul, németül is. Nádasdy Ádám azt mondja róla, hogy „jó volt a nyelvekben”, analitikus tehetség volt. Konstrukciós nyelvtanával például óriási karriert futhatott volna be a tudományos világban, de őt nem ez érdekelte, hanem az iskolai nyelvtanoktatás megreformálása, a nyelvről való gondolkodás megváltoztatása. Ebben viszont nem volt sikeres – mondja Kenesei István. Aki hallgatta a Szószátyár műsorait az pontosan tudja, hogy mi volt Kálmán László véleménye a nyelvtanról, annak tanításáról, a tanított szabályokról, és arról, hogy mi a helyesírás, a nyelvtan és a köznapi beszéd közötti különbség.
Szétaprózta magát – véli a műsorvezetőtárs, a szintén nyelvész Nádasdy Ádám, hangsúlyozva, hogy valami egészen félelmetes agyveleje volt. Említett is egy példát. Egy beszélgetésben szóba került a világ leghíresebb gyémántja, a Koh-i Noor, aminek története még az időszámításunk előtti korra nyúlik vissza. Kálmán László már vágta is rá, hogy az arab, perzsa és egyéb eredetű szavakból hogy áll össze ennek a drágakőnek a neve, amit magyarul úgy mondhatnánk, hogy Fényhegy.
Kálmán László anarchista volt, a szó igazi értelmében. A szó ugyanis nem azt jelentette eredetileg, amire most használjuk, hanem azt, hogy „uralomtalanság”, vagyis azt, hogy senki se uralkodhasson senkin. Így kell érteni Kálmán László anarchizmusát. Számos iskolából eltanácsolták, vitába keveredett a magyartanáraival, hogy amit mondanak, az nem úgy van, hanem másképp. Aztán, amikor már ő tanított , akkor sem veszítette el ezt az attitűdöt. Ne mi mondjuk meg a gyereknek, hogy mi van a nyelvben, jöjjön rá az a gyerek, nincsenek hülye kérdések, csak kérdések vannak– ilyen szellemben végezte az oktatói munkáját. Kicsit belement a politikába is, a vizitdíjjal, tandíjjal kapcsolatban ellen-népszavazási javaslatokat nyújtott be, s persze volt határozott véleménye a magyar politikáról, amely miatt még halálos fenyegetéseket is kapott.
Már nem lehet fenyegetni.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2021.10.20. 19:00
Műsorvezető: Nádasdy Ádám
