A gyerekkori traumák szenvedélybetegségekhez vezethetnek

Felitti és Anda amerikai professzorok közös kutatásai alátámasztják, hogy azoknál a felnőtteknél, akik gyermekkorukban folyamatos vagy időnkénti, fizikális vagy lelki bántalmazásban részesültek, nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen pszichés zavar. A negatív gyermekkori élmények, vagyis az ACE-k (Adverse Childhood Experiences) központi idegrendszeri működési zavarokat okoznak, melyek érzelmi és kognitív problémákkal járnak. A tanulási és magatartászavarok már az iskoláskorban jelen vannak, de jellegzetesen kamaszkorban csúcsosodnak ki, majd hosszabb távon betegségekhez, végül korai halálozáshoz vezetnek.

Magyarországon a témában zajló kutatásokat három részletben végzik. Az első két hullám adatai szerint a szenvedélybetegek szignifikánsan több negatív gyermekkori élményt éltek át nem szenvedélybeteg társaikhoz képest. A vizsgálatok során összefüggést találtak a negatív gyermekkori élmények és a szorongás, a depresszió, valamint az élettel való elégedettség és önértékelés alacsony szintjei között.

Magyarországon annak az esélye, hogy a 0 ACE-vel rendelkezők (aki nem élt át negatív gyermekkori élményeket) közül valaki diplomát szerez, 29-szer nagyobb, mint a 6 vagy több ACE-vel rendelkezők körében. A 6 vagy több negatív gyermekkori élményt szerzők körében több mint 4-szer nagyobb az esélye, hogy valaki egyszer öngyilkosságot kíséreljen meg, mint az 1-3 ACE-vel rendelkezők körében. A többszörös öngyilkossági kísérletnek ezzel szemben 27,5-szeres esélye van a legtöbb negatív gyermekkori élményt átélők csoportjában, mint az 1-3 negatív gyermekkori élményt átélők között.

Fontos, hogy az ACE-k nem csak halmozódnak, de át is adódnak szülőről gyermekre, és így tovább.

Ezért nagyon fontos a korai felismerés és intervenció. Nagyon fontos lenne ezen gyerekek rezilienciáját – lelki ellenállóképességét – erősíteni. Ez a képesség teszi lehetővé, hogy egy gyerek fejlődése pozitív irányba haladhasson még akkor is, ha egyébként a környezet, amelyben nevelkedik, nem szolgálja az optimális fejlődését. Sokat tehet ezért egy erős iskolai közösség, a barátok, a tágabb értelemben vett család – a lényeg, hogy a gyerek azt érezze, hogy fontos, és hogy nem felelős semmiért, amit ezen élmények hatására átél, és azért sem, hogy egyáltalán megtörténik.

Makara Mihály belgyógyász, a Májbetegekért Alapítvány kurátora a Klubrádióban arra hívta a figyelmet, hogy nagyon fontos lenne egy droghasználó vagy egy alkoholista esetében látni, hogy amilyen állapotba került, az következmény, és minél előbb „megfogni” a problémát, mielőtt az továbböröklődik a következő generációra.

Matuszka Balázs pszichológus a műsor második felében a reziliencia fejlesztéséről és a segítő lehetőségekről beszélt.

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.