A hét kérdése: Miért akarnak elvándorolni a fiatalok?

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja, aki maga is élt huzamosabb ideig külföldön, a Klubrádiónak elmondta, hogy 2004-es európai uniós csatlakozás óta sokkal könnyebb külföldre utazni. Megszűntek vagy sokkal enyhébbekké váltak a fizikai és bürokratikus korlátok, amelyek 2004-ig fennálltak. Szerinte sokkal többet tudunk a külvilágról is, köztük a külföldi felsőoktatás minőségéről. Összehasonlításokat olvashatunk a külföldi és hazai egyetemek nívójáról. Nem meglepő módon a másik erős motiváció a megélhetés.

Péterfy-Novák Éva író úgy véli, annak, hogy az emberek ne vándoroljanak el, vagy ha már távoztak, hazatérjenek, az lenne az egyik feltétele, ha jól érezhetnék magukat a hazájukban. Megjegyezte, butaság lenne azt hinni, hogy más országokban nincs probléma. Magyarországon azonban a szélsőjobb nagyon erős gyökerű, akárcsak a homo- és xenofóbia, amit a hatalom nyíltan meg is erősít, "és büszkeség taplónak lenni". Jól működik a göbbelsi propaganda – tette hozzá.

Szerda reggel Fullajtár Andrea segített megválaszolni a kérdést. A színésznő azt mondta, kétségtelen, hogy a külföldre távozás gondolata ott van a fiatalokban, a most felnövő generációból fakad ez – fogalmazott a színésznő. Saját 17 éves fiát hozta fel példaként, aki egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét. Ennek pedig Fullajtár szerint egyik legfőbb oka a magyarországi közhangulat, illetve az, hogy a fiatalok nem látnak maguk előtt olyan életpályát, amilyet akár a húsz évvel ezelőtti generáció láthatott.

Rózsa Péter, a Klubrádió műsorvezetője szerint az elvándorlás vágya – különösen a fiatal generációk esetében – nem újkeletű jelenség. Azok, akiknek "különös elképzeléseik" vannak, nagyon hamar felismerik ezt a késztetést. Saját gyermekeit hozta fel példaként, akik már a középiskolai tanulmányaik elején bejelentették, hogy nem itthon szándékoznak továbbtanulni. A szülők számára pedig a maradás helyett sokkal fontosabb, hogy a gyerekük jól érezze magát.

Pikó András Józsefváros polgármestere nem biztos abban, hogy általános tendenciáról van szó, de tagadhatatlan, hogy sok szülő gondolja, hogy a gyerekének normálisabb élete lehet külföldön. A fiataloknak sok mindent mérlegelniük kell. A középiskolai oktatást ezekben a pillanatokban rontják le azzal, hogy a NAT-ra korlátoznák a pedagógusok képesítését. Az egyetemek alapítványi átszervezése is fontos tényező. Ezek alapján nagyon nehéz megmondani, hogy milyen versenyképes tudást szerezhet itthon a fiatal generáció. Az sem mindegy, milyen lehetőségek várják itthon a fiatalokat. Képességeik alapján, etikusan, vagy politikai kapcsolataik alapján juthatnak előre.

A beszélgetéseket az egyes lejátszókra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay