A hivatalos bruttó 482 ezerhez képest az átlagember inkább nettó 238 ezret keres

Tavaly novemberben 482 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon a KSH friss adatai alapján a legalább 5 embert foglalkoztató vállalatoknál és a költségvetési szférában. A nettó átlagkereset 321 ezer forinton alakult. Mindkét szám több mint 10 százalékkal volt magasabb, mint egy éve – írta a statisztikai hivatal.

Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője az Esti gyorsban azt mondta: ezek a számok igen magasnak tűnnek, ha az átlagember megnézi a pénztárcáját, hitetlenkedve fogadja őket. Az átlagember sokkal alacsonyabb fizetésből kell, hogy megéljen, hiszen, mint aláhúzta, ezek az adatok csak azoknak a fizetését mutatja be, akik az 5 embernél többet foglalkoztató vállalatoknál (sem a mikrovállalkozások, sem a részmunkaidősök nincsenek benne), valamint a költségvetési szerveknél dolgoznak. Ha a teljes nemzetgazadásra tekintünk, akkor 10-15 ezer forinttal alacsonyabb összegek adódnak. (A cikk szerint 467, illetve 310 ezer forintot.)

De – hangsúlyozta – nem is ezt az adatot érdemes igazán figyelni, hanem a mediánbért, amelyről a KSH közleményében nem sok szó esik, viszont az adatbázisban megtalálható. Ezt úgy állapítják meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik a legalacsonyabbtól a legmagasabbig, és a középső értéket veszik figyelembe. A bruttó mediánbér 358 ezer, ennek a nettója 238 ezer forint. Ez az, ami sokkal közelebb áll az alkalmazottak fizetéséhez.

Hornyák József beszélt arról is, hogy hatalmas szakadék van fizetést tekintve az egyes szektorok, valamint a férfiak (bruttó 473 ezer) és a nők (bruttó 397 ezer) között is, ami egyébként világszerte jellemző. Utóbbit szerinte részint az magyarázza, hogy a nők karrierjét „megtöri” a gyerekvállalás, kimaradnak néhány évet a munkából, részint az, hogy a férfiak erősebbek béralkuban, keményebben alkudnak.

Az infláció most a legnagyobb probléma a magyar gazdaságban, évtizedes csúcson van a drágulás üteme. Gyakorlatilag mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy a fizetését drasztikusan rontja az infláció. A fogyasztói árak hivatalosan 7,4 százalékkal emelkedtek az év végén, és ezt az emberek nagyobbnak érzik. Ha ezzel számolunk, a 8-9 százalékos béremelés döntő többségét akkor is felfalja az infláció, 1-2 százalék marad a reálbér-növekedés. A minimálbért és a garantált bérminimumot keresők fizetése kevesebb mint 4 százalékot nőtt tavaly, tehát az ő életszínvonaluk romlott az infláció következtében.

A beszélgetést a lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Wikimedia Commons