A kormánymédia elfelejt rákérdezni Orbánnál a Putyinnal való szoros barátságára
21/03/2022 08:10
| Szerző: Klubrádió
A New York Times kolumnistája Michelle Goldberg március 15-i, a budapesti tüntetéseken szerzett benyomásairól írt kezdve Márki-Zay Péterrel, aki a látogatás idejében éppen a beszédét írta, az Orbánék által szervezett tüntetésig. A Putyinnal való kapcsolata miatt egyre többeknek lett kínos Orbán, ezért halasztották el a még a kampányban Magyarországra tervezett amerikai republikánus párti éves közgyűlést is. Leszámolhatnak Orán illiberalizmusával, jöhetnek az atlanti értékek. Az oroszok háborúja Orbán választási esélyeit növeli? Nemzetközi lapszemle.
Március 15-e előtt egy nappal kereste fel a NYTimes szerzője az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, akivel megvitatták Márki-Zay Péter beszédének legfőbb üzenetét: miszerint a választása sikere azon múlik, hogy a putyini Oroszország eszméjére vagy a liberális Nyugatra voksolnak-e a választók.
A szerző szerint soha ilyen jók nem voltak az ellenzék esélyei, mint most. Számára a 2006-2009 között Indiana államban dolgozó Márki-Zay Péter úgy tűnik, mint egy ’old-school’ republikánus, aki híve az alacsony adónak, a decentralizált kormányzásnak és annak, hogy ne szociális segélyeket osszon a kormány, hanem munkalehetőséget adjon az embereknek. Ellenben minden mondata úgy hangzott, mintha a konzervatív narratívája liberalizmussal lenne beoltva.
Az Euronews legutolsó felmérése szerint, noha a megkérdezettek 60 százaléka azt vallja, Orbán túl szoros kapcsolatot alakított ki Putyinnal, de ez nem jelenti azt, hogy befolyással lesz a szavazatukra. Azonban emiatt, pontosabban a putyini háború miatt előállt új helyzetben egyre több politikusnak lett kínos az Orbánnal való kapcsolata, emiatt lett elhalasztva májusra a még a kampányban tervezett amerikai republikánus párti éves közgyűlés is, mert az amerikaiak sem mutatkoznának szívesen a Putyin-párti Orbánnal. A lengyel szenátus kisebbségi vezetője, Bogdan Klich úgy fogalmazott a New York Timesnak, hogy Márki-Zay győzelme az ő hazájában is csapás lesz az antidemokratikus erőkre. Meg lesz az esélye annak, hogy az Orbán által Lengyelországban is meghonosított illiberális demokráciát a hagyományos európai és atlanti értékek váltsák fel.
A Washington Post egyik véleménycikkében Orbán Viktor annak kapcsán szerepel, hogy Amerikában a 2016-ban republikánus jelöltként elnökválasztást nyerő Donald Trump, megjelenésével felborult a hagyományos, kétpólusú értékrend közti egyensúly. Az őt követő demokrata párti Joe Biden elnöki beiktatási beszédéből a szerző felidézi, miként utalt az autokrácia világszerte tapasztalható megerősödésére, többek között Putyin rendszerének betudhatóan, illetve olyanoknak köszönhetően, mint Orbán, akinek választási törvénye jelentősen csökkentette a szabad választás lehetőségét. Ebbe a logikába illeszkedik Trumpnak az a kísérlete is, hogy mind a mai napig nem ismeri el az amerikai elnökválasztás eredményét.
A franciául és angolul publikáló Eurasia Times szerint a gyakran megbízhatatlan magyar közvéleménykutatások szerint némi előnyre tett szert Orbán, ami feltehetően annak a narratívának is betudható, utal a jelenségek közti összefüggésre, hogy az ellenzéket háborúpártinak állítja be a kormányfő. Ellenben a kontroll alatt álló kormányzati média mintha elfelejtene rákérdezne Orbánnál a diktátor Putyinnal való szoros kapcsolatára. Sőt az MTI – írja az Eurasia Times – a háború helyett a katonai művelet kifejezést használta tudósításaiban, és a szóhasználatán a kritikák nyomására változtatott.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború igencsak felforgatta a választási kampányt Magyarországon – számol be az American Conservative folyóirat. Persze már a cikk elején fennakadunk azon a mondaton, amelyben a szerző úgy fogalmaz, a referendumon arról fognak szavazni a választók, hogy tanítható-e a kiskorúaknak az LMBTQ ideológia. Majd hosszasan idéz Orbán ünnepi beszédéből, amelyben – hamis állításokat fogalmazott meg az ellenzékről, amelyeket egyik tanácsadójával, Orbán Balázzsal meg is erősített. Utóbbi viszont kitért arra, hogy egyre nehezebb a kormányfőnek egyensúlyozni a Nyugat valamint Oroszország és Kína között a mai helyzetben. De büszkén emlegeti, hogy sikerült megakadályozni az energiaszektorra kivetendő szankciók elfogadását.
Hisz akkor nemcsak Magyarországon, de Európában is elszabadulnának az árak. A dallasi egyetem egyik docense azt állítja, ideje lenne ezt a béketeremtő hangvételt átvennie a Nyugat döntéshozóinak is, akik általában eszkalálják a háború megítélését. A szerző, Bradley Devlin, megállapítja, hogy az oroszok háborúja Orbán választási esélyeit növeli.
Nem volt kérdéses, hogy a legtöbb cikk a Budapest-Belgrád-vasútvonal Újvidékig tartó szakaszának átadásáról született a nemzetközi sajtóban, többek között a kínai állami Xinhua hírügynökség jóvoltából. Az ünnepélyes átadón nemcsak Alexander Vucic szerb elnök volt ott Orbán Viktorral, hanem kivonult az orosz követség is, az építkezésben ugyanis oroszlánrészt vállaltak az oroszok, természetesen a kínaiakkal együtt.
