„A koronavírus Orbán Reichstagja”

Az 1933 elején teljhatalomra törő német kancellár, Adolf Hitler által kért, majd a német parlament által elfogadott felhatalmazási törvényhez hasonlította az Orbán-kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatát Vörös Imre alkotmányjogász. A volt alkotmánybíró még hétfőn, a törvényjavaslat benyújtásának napján nyilatkozott a Megbeszéljük című műsorban.

A határidő nélküli rendeleti kormányzás várható hazai bevezetése ellen tiltakozó online petíció egyik megfogalmazója szerint a „koronavírus Orbán Reichstagja”. Vörös Imre ezzel arra utalt, hogy a német törvényhozás berlini épületének 1933-as felgyújtása – ami a történészek szerint egy magányos tettes akciója volt – annak idején jó ürügy volt Hitler számára, hogy elfogadtassa a német parlamenttel a négy évre szóló, majd többször meghosszabbított felhatalmazás törvényt. Ez a döntés hivatalos formát adott a németországi diktatúra kiépítésének, miközben a Reichstag felgyújtása után folytatott náci propaganda sokakkal elhitette, hogy a szabadságjogok felfüggesztése elengedhetetlen az ország problémáinak megoldásához.

Vörös Imre hangsúlyozta, hogy még az egykori német felhatalmazási törvény is határozott időre szólt, míg a magyar kormány most azt akarja elérni, hogy koronavírusos veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek hatályának ne legyen határideje. „Ilyet még a nácik sem csináltak” – fogalmazott. (Vörös Imre szerint Hitler öt évre szóló felhatalmazást kapott, ezzel szemben a német jogszabály négyéves periódusra szólt, majd lejárta után kétszer is meghosszabbították, végül 1942-től, a Reichstag bezárását követően, Hitler korlátlan és időben sem behatárolt hatalomhoz jutott – a szerk.)

Bármit megtehetnének

A volt alkotmánybíró szerint nem látni, miért kell olyan felhatalmazási törvényt javasolni, amelyben nem  szerepel sem a kormány által megalkotható rendeletek tárgya, sem a felhatalmazás időbeli terjedelme, és így a kabinet bármit megtehetne a hatalom voltaképpeni kizárólagos birtokosaként. Úgy véli, a kormány titkolja, mi az, amit a különleges felhatalmazás nélkül nem tud megtenni, miközben a fennálló törvények és a veszélyhelyzeti rendelkezések alaptörvényben meghatározott 15 napos határideje már most is nagyon széles cselekvési lehetőséget biztosít a számára.

Az egészségügyi törvénybe például a kijárási tilalom bevezetése is belefér, ha pedig 15 napnál, vagy más meghatározott időtartamnál hosszabb ideig kell hatályban tartani egy rendelkezést, a kormány azt a parlamenttel meghosszabbíttathatja.  Nem elfogadható tehát a kormánynak az az érve, hogy azért kell a határidő nélküliséget biztosítani, mert még nem tudni, milyen tárgyú rendeleteket kell meghoznia, és azokra milyen hosszú ideig lesz szükség az egyébként már március 11-én meghirdetett veszélyhelyzetben.

A járványon messze túl

Felvetődik az aggály, hogy a koronavírusos törvényjavaslat célja a rendeleti kormányzás eloldása a járványhelyzettől, vagyis a kormány azon messze túlmenő, általános felhatalmazást kér a parlament voltaképpeni kiiktatására, és az ország rendeleti irányítására – mondta Vörös Imre.  A volt alkotmánybíró hozzátette, abban nem bízik, hogy a mai összetételű, a kormány kinyújtott kezeként működő Alkotmánybíróság – bár a lehetősége meglenne rá – ellenőrizni fogja a hatalmával esetleg visszaélő Orbán-kabinetet.

Közjogi öngyilkosság

Vörös Imre március 23-án, hétfőn nyilatkozott a Klubrádiónak, a felhatalmazási törvény ellen tiltakozó online petíciót szerda estig közel 90 ezren írták alá. A kezdeményezők között van többek között Magyar György ügyvéd,  Lövétei István alkotmányjogász, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsman is.

A petíció szerint „a dr. Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat alapján a magyar országgyűlés közjogi öngyilkosságot követne el, és az alaptörvény által biztosított jogköreit olyan kormánynak engedné át, amely a korábbi gyakorlatát folytatva azt saját céljaira használja fel”.

Akkor majd legközelebb

A felhatalmazási törvényjavaslat első körben, március 23-án elbukott a parlamentben, a sürgős, házszabálytól eltérő, azaz kivételes eljárásban tárgyalásához és a beadvány elfogadásához négyötödös többségre lett volna szükség.  Mivel az ellenzék nem akart „biankó csekket” adni a kormánynak 52 ellenszavazat és 137 támogató voks után a következő héten veheti elő újra a parlament a javaslatot, aminek elfogadásához akkor már elég lesz a kétharmados többség.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, a kormányoldal március végén megszavazza a javaslatot, még az első voksolás előtt álláspontjukat azzal indokolta, hogy a járványügyi helyzet miatt meg kell, hogy maradjon a kormány cselekvőképessége. Az ATV-nek arról is beszélt, a továbbiakban nem látják értelmét a hétpárti egyeztetésnek, mert nem akarnak „valami dizájnerrel vagy Magyar Györggyel” egyeztetni, hanem azokkal szeretnének, akik ténylegesen a parlamentben ülnek, azaz a képviselőkkel. Ezzel nyilván arra célzott, hogy a felhatalmazási törvény ellen tiltakozó online petíciót elsőként Magyar György írta alá.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!