Az itthoni bíróság nem figyelt a társadalom érdekére

Németország arra figyelmeztette a többi uniós tagországot, hogy közös európai migrációs politika hiányában megismétlődhet a 2015-ös menekültbeáramlási káosz. Ezt emeli ki a Reuters hírügynökség az EU-országok belügyminisztereinek keddi luxembourgi tanácskozásáról szóló beszámolójában.

A megbeszélésen három tagállam: Luxemburg, Írország és Portugália jelezte egyértelmű készségét, hogy csatlakozzon a Földközi-tengeren kimentett bevándorlók elosztására vonatkozó máltai megállapodáshoz, amelyet a tehermentesítendő kicsiny dél-európai szigetország, valamint a szintén erős migrációs hatásnak kitett Itália mellett Németország és Franciaország írt alá nemrég, kötelezettséget vállalva a bevándorlók egy részének az átvételére.

Összesen tehát most heten vannak az együttműködésre nyitott tagországok. Több tagállam jelezte ugyanakkor, hogy szintén kész lenne csatlakozni, ha ez az egész unió migrációs politikáját megújító, átfogó keretbe illeszkedne. Egyelőre ugyanis hivatalosan még mindig a teljesen betarthatatlanná vált, úgynevezett dublini szabályozás van érvényben, miszerint minden menedékkérő ügyét annak a tagországnak kell kezelnie, ahová az illető érkezett.

Erősödő migráció, bomlasztó országok

A Reuters tudósítása szerint Horst Seehofer német belügyminiszter az október 8-ai luxembourgi eszmecserén azt mondta: ha az EU külső határai mentén fekvő országokra ráhagyjuk, hogy védjék meg magukat, akkor soha nem lesz közös európai menekültpolitika, és ha ez nincs, akkor fennáll a veszélye az újabb ellenőrizetlen migrációnak.

A megbeszélésen többen kiemelték, hogy erősödőben van a migrációs nyomás a Földközi-tenger keleti medencéjében, különösen a görög szigeteken. A Reuters megjegyzi: Magyarország, Lengyelország és több más keleti tagország 2015 óta folyamatosan bomlasztja az unió egységét azzal, hogy nem hajlandó bizonyos számú menedékkérőt átvenni a mediterrán „frontországoktól”.

Lassan megy

A Die Zeit című német magazin internetes kiadása szintén foglalkozik a luxembourgi tanácskozással, és idézi Seehorfert, aki közölte, hogy Németország a mentőhajók által fedélzetükre vett migránsok maximum egynegyedét hajlandó átvenni. Az elosztási folyamat európai keretei csak lassan, lépésről lépésre bontakoznak ki – mondta a német belügyek irányítója a Die Zeit beszámolója szerint.

A magazin egyébként úgy értesült, hogy a hajlandóságot mutató „hetek” mellett Litvánia is világosan jelezte részvételi készségét az együttműködésben. Szilárd elosztási mechanizmust még nem dolgoztak ki. Pénteken újabb megbeszélést szervez az Európai Bizottság, hogy megvitassák a migránsok átköltöztetésének összehangolásával, finanszírozásával kapcsolatos technikai részleteket.

A Die Zeit olyan véleményeket idéz, miszerint az európai országok együttműködése jelenleg csak önkéntes alapon képzelhető el. A magazin a magyarok és a lengyelek mellett biztos kimaradóként említi még a cseheket és szlovákokat.

Strasbourgig kellett mennie a magyar újságírónak

Az újságíróktól nem szabad megtagadni annak a lehetőségét, hogy menekültközpontokat keressenek fel, azzal az ürüggyel, hogy az sértené az ott tartózkodók személyiségi jogait. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról beszámol, ilyen ítéletet hozott október 8-án Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy évekkel ezelőtti magyarországi ügyben.

Az ítélettel az Abcúg.hu hírportál egyik újságírójának adtak igazat, aki 2015 szeptemberében megpróbált beszámolni a debreceni befogadó táborbeli helyzetről, mert ott a Pro Asyl menekültsegítő szervezet szerint embertelen körülmények között tartották a menedékkérőket. A hatóságok azonban elutasították az újságíró kérelmét, arra hivatkozva, hogy a sajtóbeszámoló veszélybe sodorhatná a megszólaltatott menedékkérők biztonságát, illetve sérthetné személyiségi jogaikat.

Jelentős társadalmi érdek

Miután az újságírónak a magyar bíróságok sem adtak igazat, nem maradt más lehetőség, mint az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírósághoz fordulás. Ezt a fórumot akkor lehet megkeresni jogorvoslatért, ha a panaszos már minden lehetséges jogi eszközt kimerített a saját hazájában, és állítása szerint sérült valamelyik olyan joga, amelyet az európa tanácsi tagállamok által aláírt európai emberi jogi egyezmény oltalomban részesít. Az újságírót a strasbourgi bíróság előtt a TASZ képviselte.

Most tehát Strasbourgban végül megállapították, hogy a magyar hatóságok eljárása sértette a sajtószabadsághoz fűződő jogot.

Kimondták, hogy az újságíró igenis készíthet interjút a menekültekkel, valamint fényképezheti is őket, abban az esetben természetesen, ha az érintettek abba beleegyeznek. Ennek a lehetőségnek a megtagadása sérti a sajtószabadságot. A strasbourgi bírák megállapítása szerint a magyar hatóságok nem vették figyelembe, hogy a menedékkérők elhelyezésére szolgáló létesítményekben uralkodó állapotok megismerhetőségéhez jelentős társadalmi érdek fűződik.