„A nemzeti vagyon végérvényes és visszavonhatatlan ellopásának veszélye”

Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük arról a szavai szerint rendkívül rafinált módszerről, amellyel az állam egyre nagyobb vagyonokat szervez ki egyre több közfeladatot ellátó alapítványba. 

Azt mondta: a polgároknak közvetlenül nincs olyan levezethető alapvető joguk, amely sérelmet szenvedett volna emiatt. Éppen ezért alanyi jogon a Transparency International se nyújthat be alkotmányjogi panaszt az alapítványok szabályozása miatt, mert nekik, a hallgatóknak vagy bármely magyar állampolgárnak nincs jogi értelemben beleszólása abba, hogy az állam milyen módon tulajdonol vagy nem tulajdonol részvényeket, épületeket, egyetemeket, esetleg erdőket. Azt le lehet vezetni, hogy ez a struktúra miért nem lehet alapítvány, erre tesz kísérletet az említett véleménycikkben, de az állam a közvagyon fölött meglehetősen szabadon rendelkezik. A közvagyonból közfeladatok ellátását lehet finanszírozni, az államnak azért van társasági részesedése, ingatlanjai, és így tovább, hogy legyen pénze az általa elvárt feladatok ellátására. Ami most történik, az nem a vagyon elvonása az állami feladatoktól, nem mondja senki, hogy az alapítványi egyetemeken nem lesz oktatás.

Hanem egyfajta biztosítás – folytatta –, arra spekulál a hatalom, hogy mi lesz, ha „formailag” elveszíti a kormányzó pozícióját, és valamelyik következő választáson más összetételű kormány alakul. Amit tudnak, elvesznek, így az ő embereikből összeállított kuratóriumok dönthetnek az alapítványokban az állami vagyonról. Iszonyatos a hatalma a jelenlegi kormánynak, és közben ezekkel a lépésekkel óriási mértékben csökkenti a mindenkori kormány hatáskörét.

Bármit megtehet egy alapítvány, vagy felelősségre is vonható?

Az állam a feladatait alapvetően költségvetési szerveken keresztül látja el, amelyeknek kötelességeik vannak. Ha ezeket elmulasztják, a fejükre lehet koppintani. Elvileg az alapítványok nem dobhatják le magukról a közfeladatot, de a kuratóriumok elképesztő hatalommal rendelkeznek, mivel megkapják az alapítói és vagyonkezelői jogokat. A kuratórium új tagjait is a jelenlegiek választhatják ki. Az alapítványnak nincs tulajdonosa, ha nem jól sáfárkodik a vagyonnal, vagy nem látja el közfeladatát, ha ad absurdum egy ponton úgy döntenek, hogy a Corvinus egyetemet szétkergetik, nem nagyon lehet őket felelősségre vonni. Az alapító, aki kirúghatná a kuratórium tagjait, ha nem teljesítik feladatukat, erről a jogáról lemond és a kuratóriumra ruházza át. Szerinte egyébként ezt törvényileg nem is lehetne alapítványnak nevezni – ismételte meg. Ennek az alapítványnak csúfolt megoldásnak a kitalálói arra törekednek, hogy minden a Fideszé és a hozzá kötődőké legyen.

Hogyan lehet ebből visszajönni?

Ezektől a formailag alapítványoktól vagyont visszavenni nem lehet, megszüntetni nem lehet, utasítani nem lehet, egyfajta zárvánnyá válnak az állami működésben. De elképzelhetőek jogállami és kevésbé jogállami megoldások. A kevésbé jogállami az lenne, ha a kuratóriumi tagok kiegyeznének az új hatalommal (ha lesz), ez esetben a kormány olyan alapon próbálná visszaszerezni a vagyont, hogy megpróbálná „lekenyerezni, megkörnyékezni vagy bezsarolni” a kuratóriumi tagokat.

Vagy meg lehet próbálni a jogállami megoldást: kétharmaddal felszámolni az alapítványi szabályozási megoldásokat. Az alapító okiratok módosításához is kétharmad kell, viszont ennél is rosszabb fejlemény, hogy ha az alapítványok elkezdik politikai célok mentén elkótyavetyélni a rájuk bízott vagyont, akkor amiket megkötnek, azok érvényes jogügyletek lesznek. Tehát azon az alapon nem lehet visszakövetelni például a MOL-részvényeket a sokadik tulajdonostól, hogy a közbeiktatott alapítvány törvénytelen volt. Azért kongatják a vészharangokat, mert ez „a nemzeti vagyon végérvényes és visszavonhatatlan ellopásának lehetőségét” is magában hordozza.

Az európai uniós ellenőrző szervezeteknek ehhez nem sok közük van, mert nem érint EU-s támogatást. Elvileg az új alapítványoknak is kell pályázatokat, közbeszerzést kiírniuk, válaszolniuk kell a közérdekű adatigénylésekre – ezeknek a hatékonyságát mindenki ismeri, szabályozott közbeszerzésekkel lehet százmilliárdos vagyonokat létrehozni a semmiből. De formailag megfelelnek az uniós előírásoknak. A Transparency International nem tudja megakadályozni azt a korrupciót, amit az állam maga hoz létre, csak jelezheti a problémákat. Sajnos ennél sokkal kisebb volumenű ügyekben sem teszi a dolgát az állam – tette hozzá Ligeti Miklós.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com