Adóparadicsomnak tekinthető Magyarország is

Új ablakban

2021. június 28. Vállalkozók Klubja (2021. június 28., hétfő 14:30)

24:27

00:00

Műsorvezetők: Kárpáti Iván Szerkesztők: Kárpáti Iván

Az Európai Unióban működő nagyvállalatoknak be kell jelenteniük, hogy melyik tagországban milyen nyereséget értek el, hol és mennyi adót fizetnek, továbbá azt is, hogy az EU-n kívüli adóparadicsomokban hogy állnak az adózással. Az adatszolgáltatás 2017 óta kötelező, de azóta sem sikerült elérni, hogy ezek az információk nyilvánosságra is kerüljenek. Azért sem, mert többek között Németország és Magyarország is blokkolja a tervet.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az önmagában nem probléma, hogy a több országban működő multinacionális cégek optimalizálják, finomabban szólva megtervezik az adózásukat, ez még nagyon messze van az adócsalástól. Természetes, hogy szeretnének minél kevesebb adót fizetni, és azokban az országokban mutatnak ki több nyereséget, amelyekben kisebb a közteher. Az már baj, hogy az egyes uniós tagállamok között egy káros adóverseny alakulhatott ki azért, mert a szabályozás nemzeti hatáskörben van. Főleg a közép-európai országok versengenek, hogy egy-egy multi náluk telepedjen le. Magyarország a maga 9 százalékos, tehát alacsony kulcsával egyenesen adóparadicsomnak számít, arról nem beszélve, hogy még milyen kedvezményeket nyújt a multiknak, sőt sok esetben még támogatást is ad.

Egy kis szakmázás

Néhány fogalmat tisztázni kell a dolgok megértéséhez. Ebben segített Fischer Ádám. Először is van az adókulcs, ami egyszerű fogalom, a nyereség után ennyi és ennyi százalékot kell befizetni. A másik, már kissé bonyolultabb fogalom az adóalap. Itt ugyanis már bejönnek politikai szempontok, egy ország adhat például kedvezményt a kutatás-fejlesztés oda telepítésére, környezetvédelmi beruházásokra, munkahelyek teremtésére. Ezek hasznos célok, ám azt is jelenthetik, hogy egy különben prosperáló multinak egy fillér adót sem kell fizetnie. (Komoly perek is indultak emiatt.) Egy ipari cégnek, mondjuk egy autógyárnak ezt nem olyan egyszerű kiviteleznie, de egy internetes óriásvállalat könnyedén megvalósíthatja, hiszen nehéz követni a termelését, eladásait, ráadásul ezeknél a multiknál óriási a hozzáadott érték, ami adózási szempontból tényleg nehezen fogható meg. A szakértő hangsúlyozta, hogy azért létezik iparáganként egy elvárható nyereség, ha ez nem lenne, papíron minden multinacionális cég a Bahamákon, a Kajmán-szigeteken, vagy a Seychelle-szigeteken működne.

Mit segít a nyilvánosság?

Mint már szó volt róla, az Európai Unióban működő nemzetközi óriásoknak, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, eddig is volt adatszolgáltatási kötelezettségük. A tagországok adóhatóságai ezeket az adatokat meg is osztották egymással, de Fischer Ádám szerint abban nem igazán voltak érdekeltek, hogy bolygassák a témát, ha valahol ravaszságot véltek felfedezni. A háttérben lehet az, hogy nem akartak nekimenni a multiknak, és lehet az, hogy a saját kormányuk politikájának nem akartak ellene menni. Azonban, ha nyilvánosságra kell hozniuk a beérkezett információkat, megváltozik a helyzet. Tisztul a kép. Ezt nem akarja az Orbán-kormány a jelek szerint.

Mindez kicsiben

Mielőtt azt hinnénk, hogy az adópolitika, az adókedvezmények, illetve az adóalapban érvényesíthető kedvezmények csak milliárdos tételekben érdekesek, érdemes megnézni Magyarországon a foci és más látvány csapatsportok támogatását. Ahogyan Fischer Ádám közérthetően levezette: az a vállalkozás, amelyik egy futballklubot támogat, anyagilag is kifejezetten jó jár, az, amelyik egy alapítványi egyetemet segít, már nem annyira, sőt. Ez is jelzi a kormány prioritásait. S hogy a magánember szintjét is megnézzük: a propaganda szerint óriási a családi adókedvezmény, már egy eltartott esetében is 66.670 forint, csakhogy ez adóalap-kedvezmény, valójában csupán 10.000 forinttal csökken a befizetendő adó.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.