"Aki tanítani sem tudja, abból lesz a tornatanár" – Dési János jegyzete
18/01/2020 15:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Az iskolásoknak csak úgy lehet délutáni foglalkozást, akár sportfoglalkozást is tartani, hogy a kerületnek, aki az épület tulajdonosa, egy csinosabb összeget átutalnak. Ezért aztán a szülőktől pénzt kell szedni, hogy a gyerek a saját iskolájában szaktanári felügyelet alatt kicsit futkározhasson. Mondjuk arra tényleg jó az ötlet, hogy a szegényebb tanulók legalább nem rontják itt a levegőt. De még ezt is lehet ám fokozni.
Az, hogy a zsebduce megint nyomja a nyilaskás szövegét (Andrassew Iván barátunk szép szavával élve), abban sajnos már semmi meglepő nincs.
Nekünk egy egyre inkább fasiszta tempóban masírozó vezérecske jutott, aki nyíltan cigányozik és kicsit kódoltabban, de igen jól érthetően zsidózik – és a pávatánc sasszéi között, ha megkérdeznéd, zsebre dugott kézzel vigyorogva letagadná, miközben jobbágyai körötte lelkesen somolyognának és okosan bólogatnának, bár a többség nyilván azt sem tudná, miről van szó.
Ronda ügy, csúnya vége szokott lenni az ilyesminek a magyar történelemben. De a magyar kényúr jellemzője, hogy soha nem tanul semmiből, viszont megbízhatóan nagyképű és arrogáns – ezért esik pofára. Kár, hogy ebbe aztán a polgárok igen nagy számban szoktak belehalni. De egyelőre még tetszik a sokadalomnak – jaj de jó, hogy megmondta a cigusoknak, meg a melegeknek meg a börtöntöltelékeknek meg a világnak. Éljen és virágozzék a rasszizmus és a nacionalizmus, beh szép is ez!
De van ám ennél durvább is. Tantörténet következik, aminek minden szava igaz. Mégsem maga a konkrét történet az érdekes önmagában, hanem hogy így működik az orbáni elnyomó rezsim.
Mint tudjuk, ahogy általában a diktatúráknak, ennek az orbáninak is kedvence a sport. Tömi bele a pénzt rogyásig. Persze csak akkor, ha lopni lehet belőle, meg a cirkusz része is jól működik, mert kit érdekel, hogy lerohad az egészségügy, ha az aranylábú fiúk néhány milliárdért eltalálták a labdát.
No de a tömegsport, meg a fiatalok mozgása, az már kit érdekel? Azzal csak a baj van!
Szóval egy kerületi iskolában – bizonyára legtöbb ilyen – csak úgy tarthatnak a tanárok szakköröket, ha a fizetnek a teremhasználatért. Értik? Az iskolában az iskolásoknak csak úgy lehet délutáni foglalkozást, akár sportfoglalkozást is tartani, hogy a kerületnek, amely az épület tulajdonosa, egy csinosabb összeget átutalnak.
Ezért aztán a szülőktől pénzt kell szedni, hogy a gyerek a saját iskolájában szaktanári felügyelet alatt kicsit futkározhasson. Mondjuk arra tényleg jó az ötlet, hogy a szegényebb tanulók legalább nem rontják itt a levegőt.
De még ezt is lehet ám fokozni.
A tornatanárt a szakkör napján munkaköri kötelessége elszólítja, mert egy sportversenyre kell vinnie pár kölyköt. Így nem tudja megtartani ugyanabban az időben a szakkört. Az elmaradt szakkörért a szülők nem fizetnek, de az iskolafenntartó megbünteti a tanárt 40 ezer forintra, merthogy a szerződés szerint neki jár a lefoglalt teremhasználatért a pénz.
Negyvenezer forint egy általános iskolai tanár majd egy heti fizetése.
(Azt most ne kérdezzük meg, hogy a tanárok egy jelentős része miért nem lép be szakszervezetbe, miért nem küzd az érdekeiért – ez éppen olyan áldozathibáztatás lenne, mintha a rénszarvason kérnénk számon, hogy lelövése után miért helikopterrel utaztatja az illetékes keresztény miniszterelnök-helyettes.)
Nem baj. Legalább megtanulja ő is, hogy rend, csend, fegyelem.
A diktatúra lényege, hogy mindenütt félj, mert sose tudod, hol csapnak le rád.
Hát így vagyunk ezzel.
Na most, itt a félév. Jönnek az osztályozó értekezletek, amin a tanároknak értelemszerűen kötelező megjelenni. Ámde a 3. b értekezlete éppen a sportszakkör idejére esik.
Na most mi lesz? Újabb levonás?
És mit tippelnek? Jövőre hány sportszakkör indul az iskolában?
Ja, hogy a gyerekek nem mozognak, elhíznak, meg a telefonjukat nyomkodják? De még egy nyamvadt katonanótát sem énekelnek el a magyar tudomány új urának? Sebaj.
A sport-tao pénzek közben vidáman gurulnak a felcsúti megállón át a kis vezető szép nagy zsebébe.
Dési János jegyzete a Hetes Stúdió 2020. január 18-i adásában hangzott el.
