Akit kizárnak a kormányinfókról és akinek újságokban üzen a kormány – Interjú Alexander Faludyval, az egykoron ünnepelt költő unokájával

Új ablakban

2024. január 13. Hetes Stúdió - részlet (2024.01.17.) Csernyánszky Judit interjúja Alexander Faludyval

11:18

00:00

Nagyon örülök, hogy itt élhetek, Budapest csodás város és sok értékes barátom van – mondja a felvezetőben az az Alexander Faludy, aki 38 évesen, három éve döntött az Egyesült Királyságból történt áttelepülés mellett annak dacára, hogy édesapja nem volt büszke magyarságára, nem is volt hajlandó vele magyarul beszélni. Nagyapja pedig, a költő Faludy György nem törődött a családjával, nem lopta be magát a karrierjét anglikán papként kezdő Sándor szívébe.

Magyarországgal való kapcsolatomnak semmi köze a nagyapámhoz. Egyidőben évente kétszer-háromszor is ellátogattam ide, de aztán megorroltam rá, és 10 éven át feléje sem néztem, csak a temetésére jöttem el. Lelki súlyokkal terhelt volt a kapcsolatunk – tudatta teázás közben lakása közelében egy presszóban, ahol majdnem két órán át beszélgettünk. Legutolsó házassága a köztünk lévő lelki kapcsolatot is megterhelte, de jelleme miatt is problémáim voltak vele. Nem hasonlítanám a lelkesítő beszédével mindenkit tőrbecsaló Mussolinihoz, de az biztos, hogyha négyszemközt leült veled beszélgetni, akkor elhitted neki, hogy rajtad kívül nincs fontosabb ember a világon. Aztán ahogy elváltatok, utána mintha nem is léteztél volna a számára.

Miben mutatkozott ez meg?

Életemben egyszer sem köszöntött például a születésnapomon. Soha nem válaszolt a levelemre. Amikor 1996-ban itt vakációztam Magyarországon, megígérte, meglátogat a kollégiumban, amikor angol száműzetéséről életrajzi filmet forgatnak róla. Egy egész életre szóló sebet ejtett a lelkemben, mert eszébe se jutottam.

De hát, mégicsak ünnepelt költő volt és művészlélek. Ez nem magyarázat semmire?

Nem, mert apámat is gyakorlatilag teljesen mellőzte, kilépett az életéből. Apámat 20 hónaposan magára hagyták, amikor emigráltak nélküle. Édesanyja ezt megbánta, amiről levelet is talált nagyapám életrajzírója. Legalább ez utólag elégtételt jelentett az apámnak, Andrisnak. Nagyanyám nagyon fiatalon, rákban halt meg, apám ekkor 8 éves volt. S amikor apám elmondta, milyen keserű volt az élete a szülei miatt, eldöntöttem, nem akarok emiatt és nagyapám jelleme miatt állandó lelki vívódásban élni.

Alex édesanyjának neve orosz, Tánya. De elmondta, semmi köze Oroszországhoz, echte brit- illetve ír származású. Ő is, apja is irodalomtanárok voltak. De akkor honnan jött a teológia, amire adta a fejét? Nem beszélve arról, hogy csodagyereknek tartották, miután 15 évesen felvették a Cambridge Egyetemre. De ehhez hozzá kell tenni, hogy – amiről maga mindig nyíltan beszél – súlyosan diszlexiás volt.

Általános iskolában a tanárok szellemi fogyatékosnak tekintettek, és közölték, még 16 évesen sem fogom elvégezni az iskolát. Szüleim pedig felvették a harcot az oktatási rendszerrel és mindent elkövettek előrejutásom érdekében. Noha az írással, olvasással gondjaim voltak, de szóbeli irodalmi tudásomnak köszönhetően 14 évesen jelentkeztem a Cambridge-re és 15 évesen el is kezdhettem. A mesterszakot pedig Oxfordban végeztem.

21 évesen kezdett el a yorkshire-i rendházban dolgozni. Onnan New Castle hitközségébe ment, 17 éven át a lelkeket ápolta. És feltehetően magát is – ilyen családi élettel a háttérben. Ám beleásta magát a valláskritikákba, s egyre többet publikált. Magyarországról is.

Milyennek látja az orbáni kereszténységet?

Szerintem sok nyugati újságíró téved, amikor felszínesnek ítéli meg a Fidesz és a vallás kapcsolatát, mert az szigorúan strukturált. Az egyház és az állam összeolvadása – ami 1998-tól datálható – olyan erős, ami komoly aggodalomra ad okot. Össze sem hasonlítható a német AfD vagy a francia Nemzeti Front felszínes vallásosságával. És persze óriási pénzeket beleölve a kormány így tudta az ujja köré csavarni. Azt elismerem, hogy a családpolitikával és a szexualitás kérdésében igyekszik tartani magát a hagyományos értékrendhez, de az, hogy szemet huny az irtózatos korrupció felett, az alaposan levon az értékéből. Elfogadhatatlan a gyűlöletteljes és a közvéleményt mérgező retorika, amelyik egyes személyek karakterét és a kisebbségeket gyilkolja. S ezzel az egyházak levegőjét is mérgezi.

 

Alexander Faludy

 

 Fotó: Laky Evelyn

 

S erről nem egyszer nyíltan írtál is, aminek meg lett a következménye.

A magyar egyházi újságírás szolgalelkű és behódoló. Mint maga a magyar egyház is. Nálunk ott van a Guardian, Amerikában a New York Times, a sort hosszasan sorolhatnám, amelyek kritikusak a kormányuk egyházpolitikájával szemben. A Guardianben írt cikkemre, a mostani védelmi miniszter, az akkori londoni magyar nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf két nyomtatott hasábnyi nyílt levelet írt válaszul a Church Timesban. A sort folytatta a Matthias Corvinus Collegium meghatározó figurája, Frank Füredi szintén Londonban. Nem tetszett nekik, hogy bíráltam, a vallás náluk csak a szavazókhoz való kötődésben merül ki.

Ezek után tényleg nem fér a fejembe, miért döntöttél mégis úgy, hogy Magyarországra költözöl.

Amikor felszálltam a repülőgépre és hazaindultam Angliába, mindig úgy éreztem, nem ott, hanem itt van az otthonom. S valahogy mindig a magyar ügyek jártak a fejemben. Magyarországban gondolkodtam egyre mélyebben. Úgy éreztem, Angliában már semmi újat nem tudok hozzátenni az egyházi élethez. Itt viszont a vallás új életre kapott, bekerült a nemzetközi hírfolyamba, téma lett mindenhol. A nemzetközi médiában nagyon sok kiváló újságírót ismerek, de egyikük sem foglalkozik a vallással, s úgy éreztem, e téren tehetek valamit. Itt hasznos lehetek.

Olvastam is pár napja írásodat a magyar püspöki kar reagálásáról a Ferenc pápa dekrétumát illetően, amelyben áldását adta az azonosnemű párokra...

Az első reagálások egyértelműen elutasítóak voltak. Aztán Veres András megyéspüspök, a Magyar Püspöki Konferencia elnöke intellektuális manőverezésbe kezdett és árnyalta az áldást. De tulajdonképpen nem változtatott a kiinduló, elutasító állásponton. A lengyelek is hasonló állásponton vannak.

De még az ukrán felekezet is.

Ott egy kicsit azért más a helyzet, mert rossz néven vették, hogy a pápa azonnali békét követelt, aminek olvasata a jelen pillanatban nem jelenti elég egyértelműen az Ukrajna melletti kiállást. Hisz akkor területeket kellene átadni Oroszországnak.

Azért a magyar politikáról is meg lehet a véleményed, hisz' mi először az Orbán-féle évvégi sajtótájékoztatója alkalmából találkoztunk a miniszterelnökség, a Karmelita kolostor kapujában, mert téged sem engedtek be sok kollégával egyetemben. Ki vagy tiltva mindenhonnan?

Magától értetődik, nem vagyok a kormány nagy rajongója, nagyon nehéz elviselni azt, amit látok, ami történik az országban. Rövid távon aligha lesz változás, hisz a Fidesz konszolidálta a hatalmát, átvette az ország kommunikációs terét, a fiatalok jelentős része inkább külföldön keresi a boldogulását, szóval nincs itt a lelkes, energikus értékteremtő erő. És ha őszinte lehetek: az ellenzék sem hat az emberekre inspirálóan, fragmentáltságuk, kaotikusságuk miatt. Szóval: beragadt az Orbán-rendszer, s talán nem is rövid időre.

S ami sikerült a lengyeleknek, az nem sikerülhet itt a manipulált választási törvény miatt...

De tegyük hozzá, ott nem sikerült olyan szinten bekebelezni az államot és az intézményeket sem, mint itt Orbánéknak. Ott legalább két háza van a törvénykezésnek, és a Jog és Igazságosság pártjának soha nem volt meg a kétharmada az alkotmánymódosításhoz, szemben a magyar körülményekkel.

Hozzá tudsz járulni valamivel ehhez a rendszerálváltáshoz?

Nem, azért valljuk be, őrültség lenne ezt gondolni. De talán segíthetek abban, hogy külföldön jobban megértsék az itteni helyzetet. A naiv keresztény konzervatív lelkekkel talán meg tudom értetni, hogy mi is valójában a kormány által hirdetett ígéret földje, és elrettenteni őket ettől. Mert meg kellene érteni, hogyha mások szabadságát korlátozva tudod a saját szabadságodat elérni, az hipokrata politika.

Elég közelről nyomon követted, ugye, a brexit, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból kiválásának a folyamatát. Magyarországon is vagyunk nem kevesen, akik tartanak attól, az Orbán-kormány útja hasonló irányba, a huxit felé vezet.

Megtapasztalva a Brexit következményeit, nagyon rossz ötletnek tartom követni ezt az irányt. Gazdasági mutatók, munkaerőhiány, csakhogy a legfontosabbakat említsem. Nagyon nehéz most az élet az Egyesült Királyságban. Szerintem Orbán nem teszi meg ezt a lépést. Csak taktikázik, amihez a Mi Hazánkat is felhasználja. Persze kétségem sincs a felől, hogy fellélegezne Brüsszel, ha Orbán távozna az Unióból. De Magyarország kereskedelmi téren olyannyira integrált része a közösségnek, hogy nem tudná eladni a BMW-t, a Mercedest és az Audit, a legjobb exporttermékeit, ha kilépne. Sokat tenne kockára, ha a temérdek befektetett pénz nem térülne meg. Nem beszélve arról, hogy Kína, Oroszország és Törökország szemében a legnagyobb értéke, hogy az EU és a NATO tagja. Értéktelen lenne Orbán ezek hiányában. Azt is láthatjuk, hogy míg a legtöbb európai országból a háború miatt is kipenderítették az oroszokat, az orosz diplomatákat és a titokszolgákat, orosz hírszerzőket, addig információim szerint Magyarországon még több lett belőlük. Nézzünk szembe a tényekkel, akiket kiutasítottak a nyugati országokból, azok a hírszerzők mind itt találtak menedéket. Nem véletlenül. Noha Orbán okos ember, amikor azt mondja, ő mindkét térfélen játszik, ami természetes, de sajnos ezzel bizalmatlanságot szült a szövetségesei körében magával, az országgal szemben.

Valami lehet az oroszbarátság hátterében, de nem tudjuk, mi...

Nem tudjuk, spekulálhatnánk a végtelenségig, de szerintem évtizedek múlva fog csak kiderülni. De az is lehet, hogy soha.

Min dolgozol most?

Vermes Géza életrajzán, aki a Holt-tengeri tekercsek lefordítása miatt nagyon népszerű az Egyesült Királyságban. Őt kutatom most.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.