Amerika nem áll készen a jövő háborúira
9/08/2024 07:21
| Szerző: Kárpáti János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A Foreign Affairs elemzése szerint a jövő háborúiban a hadseregeknek kisméretű bevethető robotokra – ha úgy tetszik, robotkutyákra – lesz szükségük az utcai harcokhoz, és ember nélküli légi járművekkel kell tudniuk elárasztani a légteret. Az Egyesült Államok azért felkészületlen erre a jövőbeli helyzetre, mert csapatai nem teljesen harcképesek egy olyan környezetben, amelyben ritkán élvezik a meglepetés képességét. Nemzetközi lapszemle.
2024. augusztus 09.
Reggeli gyors-részlet (2024.08.09.) Kárpáti János lapszemléje
05:34
00:00
Magyarország az akadálya lehet annak, hogy az EU szankciókkal sújtsa Kínát
Az EurActiv brüsszeli hírportál felfigyelt arra, hogy Tobias Billström svéd külügyminiszter a Dagens Nyheter című vezető stockholmi napilapban megjelent nyilatkozatában fölvetette új szankciók lehetőségét az olyan kínai vállalkozásokkal szemben, amelyek közreműködnek az Oroszország elleni uniós szankciók megkerülésében.
Kína magatartása segíti az Ukrajna elleni orosz hadviselést – hangsúlyozta Billström. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos nyugati árucikkek olyan harmadik országokon keresztül jutnak el Oroszországba, amelyek a maguk részéről nem hoztak szankciós intézkedéseket. Ilyen harmadik országnak számít Kína is. Az EurActiv a cikkben utal egy korábbi francia jelentésre, amely szerint Kirgizisztán, Kazahsztán és Törökország is a szankciók megkerülésének élvonalbeli képviselőjének tekinthető.
A svéd diplomácia irányítója elmondta: NATO-jelentések szerint azoknak az anyagoknak a 80 százaléka, amikre Oroszországnak szüksége van a háború folytatásához, vagy Kína közbeiktatásával vagy közvetlenül Kínából érkezik célba. Billström szerint tovább kell dolgozni azon, hogy a szankciós rezsim a lehető leghatékonyabb legyen, annak lyukait befoltozzák. A riporter kérdésére válaszolva nem zárta ki, hogy egyes kínai vállalatok ellen újabb lépéseket tegyenek.
Az Egyesült Államok az európai NATO-partnereknél keményebb intézkedéseket rendelt már el Kínával szemben, de júniusban az EU is úgy döntött, hogy újabb szankciós csomagot állít össze. Abból a 61 vállalatból, amely újonnan került fel az uniós üzleti kapcsolatokat megtiltó listára, 19 kínai.
Lehetséges akadályt képez azonban a szankciók érvényesítésével szemben Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországa, amely jelenleg az EU soros elnökségét látja el – írja az EurActiv, hozzátéve, hogy Orbán júliusban az európai partnerek egyetértésének hiányában látogatott el Kínába.
"Svédország nagyon súlyosan ítélne meg egy olyan fejleményt, ha a magyar fél megpróbálná aláásni vagy megváltoztatni a már létrehozott szankciós rezsimet. Ezt nem fogadnánk el” – szögezte le a miniszter.
A jövő háborúit drónokkal vívják majd
Amerika nem készült fel a jövő háborúira – állítja a Foreign Affairs egyik elemzése, amely nyomtatásban csak a folyóirat szeptember-októberi számában fog megjelenni, de a honlapon már a minap közzétették. Az elemzés egyik szerzője Mark Milley, aki az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt az elnöke, a másik pedig Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója.
Miben fog hát szerintük leginkább különbözni a háború a jövőben az eddig megtapasztalt háborúktól? Szerintük abban, hogy azok nem arról szólnak majd, hogy ki tudja összegyűjteni a legtöbb embert, és bevetni a legjobb repülőgépeket, hadihajókat, illetve harckocsikat. A jövő háborúiban ehelyett az egyre önállóbb fegyverrendszerek és egyre nagyobb erőt képviselő algoritmusok dominálnak majd.
Próbáljuk meg lefordítani ezt az állítást legalább egy kicsit érthetőbb nyelvre. A tanulmány szerzői szerint az Egyesült Államok azért felkészületlen erre a jövőbeli helyzetre, mert csapatai nem teljesen harcképesek egy olyan környezetben, amelyben ritkán élvezik a meglepetés képességét. Az amerikai repülőgépek, hadihajók és tankok nincsenek felkészülve a dróntámadások elleni védekezésre. Az amerikai hadsereg még nem integrálta a mesterséges intelligenciát, és a Pentagon még nem állt elő elég kezdeményezéssel ahhoz, hogy orvosolja ezeket a hiányosságokat. A Foreign Affairs cikke felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz haderő sok olyan drónt vetett be Ukrajnában, amit a mesterséges intelligencia vezérel. Idén áprilisban pedig Kína jelentős katonai átszervezést jelentett be, ahol a hangsúly a technológián van.
"Lehet, hogy az amerikai politikai alakítói hozzászoktak ahhoz, hogy a világ legerősebb védelmi apparátusát irányítják, és nincs ínyükre az ilyen rendszerszintű átalakulás. De a robotok sokasága és a mesterséges intelligencia most már itt lesz velünk” – figyelmeztet a Milley-Schmidt szerzőpáros. Víziójuk egyik fontos eleme, hogy az automatizáció egyben emberi életeket is ment – abban az értelemben, hogy robotok alkalmazásának a hiányában egyre többen halnának meg amiatt, hogy a gerillataktika jegyében a harcok súlypontja mindinkább sűrűn lakott területekre helyeződik át – szemben azokkal a történelmi időkkel, amikor a csatákat nyílt mezőkön vívták. A hadseregeknek a jövőben kisméretű bevethető robotokra – ha úgy tetszik, robotkutyákra – lesz szükségük az utcai harcokhoz, és ember nélküli légi járművekkel kell tudniuk elárasztani a légteret. Ezeket a légi járműveket olyan algoritmusok irányítják, amelyek a másodperc tört része alatt képesek döntéshozatalra. És a drónok sokkal olcsóbbak, mint a vadászrepülőgépek. Egy MQ-9-es Reaper drón például – pedig ez az egyik legdrágább eszköz a maga műfajában – negyedannyiba kerül, mint egy F-35-ös vadászgép. A legegyszerűbb drónok csak mintegy 500 dollárba kerülnek, és tíz ilyen eszköz, ha összehangolt csoportként alkalmazzák, képes harcképtelenné tenni 10 millió dollárt érő orosz harckocsikat.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
