Az éremfetisizmus árthat, fontosabb, hogy mekkora csapatot tudtunk kiküldeni az olimpiára
12/08/2024 16:33
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A párizsi játékok tanulságairól beszélgettünk Kele János sportújságíróval a Reggeli gyorsban.
Hat arany-, hét ezüst-, hat bronz, Magyarország 14. lett a nemzetek közötti versenyben az éremtábla alapján. Amellett, hogy ez a kevés dolgok egyike, aminek talán közösen tudunk örülni, így az olimpia végén érdemes értékelni a nagy képet – ehhez Kele János sportújságírót hívtuk segítségül a Reggeli gyorsban.
Nem árt elgondolkodni például azon, hogy az érmek száma mit fejez ki az ország sportolóinak teljesítményéből. Kele szerint az éremfetisizmus ártalmas lehet, nem véletlen, hogy több olimpikon fogalmazott meg kritikát a nyilvánosság felé ezzel kapcsolatban. Volt olyan atléta, aki az első héten még itthon volt és folyamatosan szembesült az emberek sokszor a sportolókat számon kérő reakcióival egy-egy elmaradt érem vagy meg nem döntött csúcs után. Ez jelentős teher tud lenni. Közben egy negyedik, ötödik, hatodik hely is óriási eredmény, egyáltalán az is az, hogy valaki kijut az olimpiára – mondta Kele, hozzátéve, hogy az például egy fontos mérőszám lehet, hogy mekkora csapattal indultunk neki az ötkarikás játékoknak.
Ha az egyéni eredményeken túl az országét is értékeljük, azt is fontos figyelembe venni, hogy Magyarországon stratégiai ágazat a sport, az elmúlt 14 évben 4500 milliárd forintot költöttünk rá. Ez jelentős ráfordítás és úgy tűnik elég volt arra, hogy stabilizáljuk a helyünket a sportvilág 15 legnagyobb, legeredményesebb szereplője között. Egyébként nemcsak a mi helyünk változott ebben a rendszerben, átrendeződést látunk az országok között – van egy éleződő verseny, Magyarország pedig úgy döntött, hogy beszáll – mondta Kele. Azt pedig, hogy az állami ráfordítás arányaiban megéri-e, döntse el mindenki a maga értékítélete szerint – véli a sportújságíró.
Az Indexen hétfő reggel megjelent Dénes Ferenc sportközgazdász véleménycikkáben többek között arról írt, hogy a csapatsportokban szépen lassan süllyedünk, az eredmények nem igazolják eléggé az állami költést.
Hagyományosan – az elmúlt harminc-ötven év olimpiáinak eredményeit nézve – a vívásból, az úszásból és a kajak-kenuból származik az összes magyar pont legalább 60 százalékát – szögezte le Kele. Itt azért továbbra is jók az eredményeink. Ezek mellett ott vannak a látványcsapatsportok, amelyek közül vízi- és kézilabdában ki szoktunk jutni, kosárlabdában, fociban vagy épp röplabdában viszont nem. Ezeknek a támogatása hatalmasat ugrott: míg 2000 és 2010 között összesen kb. 7,4 milliárd forint érkezett az államtól, addig 2010 és 2020 között 552 milliárd. Ebben a 7500 százalékos növekedésben nincsenek is benne a létesítményfejlesztések. Az igaz, hogy a világ más tájain is egyre többet költenek ezekre, nálunk azonban rosszabbak lettek az eredmények.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Címlapi kép: A magyar sportolók bevonulnak a 2024-es párizsi nyári olimpia záróünnepségén a Stade de France-ban 2024. augusztus 11-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
2024. augusztus 12., hétfő 8:48
Riporter: Szénási Sándor
