Az evolúciót követhetjük nyomon a DNS-sel
24/10/2022 00:43
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
"Az ember evolúciójáról árulkodó genetikai térkép feltárásáért adták az idei orvosi Nobel-díjat" – véli Vellai Tibor professzor. Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője elmondta, hogyan lehertséges, hogy az ember törzsfejlődésének több vonala élhetett egymás mellett, egymással keveredve.
Ahogy arról a Klubrádió is beszámolt, Svante Pääbo svéd genetikus kapta 2022-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A tudós kutatási eredményeinek köszönhető, hogy sikerült a kihalt neandervölgyi ember genomját meghatározni, szekvenálni. A DNS-szekvencia meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében. Így jobb rálátásunk nyílhat a neandervölgyiek életmódjára, életvitelére.
"Az embereredet genetikai térképének feltárásáról van szó" – véli Vellai Tibor professzor. Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője hozzátette, hogy eredetünk kutatása évtizedekkel ezelőtt a földből kiásott maradványok alapján történt (paleontológia és archeológia), most azonban ennél sokkal hatékonyabb megoldásként a leletekből kivont DNS-minták alapján sokkal pontosabb képet kaphatunk.
Vellai szerint így sokkal pontosabban látjuk az emberi faj fejlődését, hiszen "molekuláris órákon" követhetjük az evolúciót. Láthatjuk, hogy bizonyos leszármazási szakaszok, egymás mellett, egymással nem ritkán keveredve éltek. A neandervölgyi ember sokkal robusztusabb, erőteljesebb felépítésű volt, mint a homo sapiens, azonban utóbbi sokkal termékenyebb, így lehetséges, hogy végül ez a vonal lett a domináns. A kedvezőtlen környezet is hatott a neandervölgyi vonal letűnéséhez.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.10.18., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
