Bod Péter Ákos: A kormány nem a saját zsebében, hanem másokéban turkál

Új ablakban

2024. október 16. Esti gyors - részlet / Bod Péter Ákos, 2024.10.16.

07:31

00:00

Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke az Esti gyorsban elmondta, nem úgy látja, mintha több pénzt tenne bele a kormány a programba, mert nincs is honnan és nem is lenne helyes ebben a helyzetben. Beszéltek dolgokról és azoknak a költségeit valahova „el fogják telepíteni” – tette hozzá. Jelezte, a korábban kiszivárgottakhoz képest nem hallott újat. Az időzítés feltűnően közel van a várható választáshoz: a személyi jövedelemadó-határokat feljebb tolják, nem január elsején, mert arra ezek szerint nincs pénz, hanem a következő év közepén, majd utána a másik felét a választási év elején, hogy már érezze a szavazó, hogy kevesebb adót fizet be.

Vannak olyan tételek, amelyeket nem a kormány fizet ki, hanem elvárja ezt piaci szereplőktől, mint a kamatplafon vagy a béremelések. A terv nagyobb része az, ami nem kerül a kormányzatnak semmibe, hanem rápakolja a gazdasági szereplőkre, kezdjenek vele valamit – mondta. A legnagyobb tétel a béremelési program, de a közgazdász itt az óvatosság jeleit is látja, mert a kormányzat közölte, hogy ez többéves terv, el lehet húzni, és említették a megállapodást is a társadalmi partnerekkel, vagyis csak meg kell kérdezni a munkaadókat, hogy kibírják-e ezt a fajta béremelést. Ha évi 15 százalék körüli nominális béremelést rátolnak a gazdasági szektorra, és az infláció ennél kevesebb lesz (reméljük, hogy kevesebb lesz – jegyezte meg), akkor ez olyan reálbér-emelés, ami költségtétel, vagy lenyelik, vagy nem, itt lehet még egy-két fordulat. De az való igaz, hogy „itt a kormány nem a saját zsebében, hanem mások zsebében turkál” – fogalmazott.

Még nem jöttek ki a legfrissebb számok, nem tudjuk, milyen lesz a 2024-es év, de az ipari, építőipari adatok alapján lehet recessziós is a második félév. Ha ez nagyon gyengécske év, akkor mindent, ami erre épül, össze kell vetni azzal, hogy „mihez képest”: ha csak egy százalékkal nő idén a gazdaság, és valaki mond három százalékot, az nem olyan nagy dolog, azt jelenti, hogy egy nagyon gyenge ütemben lévő gazdaságtól azt remélik, hogy a keresleti-kínálati viszonyok jövőre egy-két fokkal jobbak lesznek. De ha a gazdaság húzna, arra még ráígérni 3-6 százalékot, „az komolytalan dolog, de elhangzott – szoktak a politikusok nem túl komoly dolgokat is bedobni a köztudatba” – fogalmazott.

A fiataloknak szóló lakásprogram csak egy mondat, erről nem közöltek sokat. Amit a kormányszóvivőtől meg lehetett tudni, azok picike tételek, például, hogy a munkaadó hozzájárul, hogy Erzsébet-utalvánnyal lehessen menni turistáskodni, és ennek a felét fel lehet használni lakásvételre, ami eleve nem nagy összeg, a fele meg még kisebb, ezt tudja, aki próbált már lakást venni vagy építeni. Próbálják összesöpörni azokat a tételeket, amelyek nem a költségvetést terhelik, mert „a költségvetés nagyon rossz bőrben van” – összegezte a szakértő.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak lakáscélra felhasználásáról azt mondta: ha a kormányzat ezeket megnyitja, és ez, ha jól érti, csak egy évre szóló intézkedés, az megint kapkodás. Nem nagyon örül az ember annak, hogy ha belenyúlnak egy rendszerbe, amit megszokott a lakosság és a gazdasági szereplők, a hosszú távú takarékoskodásnak mindig a kiszámíthatóság a kulcsszava. Ebbe belenyúlni olyan „nagymarcizmus” – fogalmazott, hozzátéve, elnézést kér a szóhasználatért, de így mondják a szakmában, csak idézte. Vagyis találnak egy olyan megoldást, amivel meg lehet piszkálni egy tételt, de ez nem jelent fordulatot szerinte a lakásgazdálkodásban és az építőiparban sem; megint belepiszkálnak egy hosszú távú megoldásba, amikor valami baj támad – vélekedett Bod Péter Ákos.

Kiemelt kép: Klubrádió/Mátyus László