Bródy: A Klubrádió az egyetlen hang, amely nem a felülről vezényelt nótát fújja

Az Örömzene legutóbbi vendége Bródy János énekes, dalszerző volt, akinek nemrég jelent meg Gáz van, babám! című új lemeze, 12 dallal. Azzal kezdte: szövegcentrikusak a dalai, a szövegekhez leginkább illő zenei megfogalmazást keresi. Ennek a műfajnak alapja a dal, az énekelt, ritmusos szöveg. A dal szerkezetét otthon összerakja, és elküldi Kirschner Péter zenész-hangmérnök barátjának.

Vele a Ráadás című albumnál dolgozott először, és ez a lemez is csak egy újabb ráadás az életében. Megfordul a fejében minden egyes koncertre készülve, hogy hátha ez lesz az utolsó, de amíg van még ereje és van rá igény, van felkérés, addig folytatja. Azt érzi, hogy jelentős közönség tart ki mellette, fontos számukra az a közérzet, üzenet, amelyet kifejeznek a dalai. Bródy gondosan állítja össze a lemezt, a dalok egy gondolati íven kapcsolódnak egymáshoz, bár tudja, hogy a számok önállóan is életképesek. A támogatói, szponzorai azok az emberek, akik megveszik a lemezeket, a koncertjegyeket, „ők tartják igazából életben”.

Műsorvezetőnk, Ámon Betti megjegyezte: a mostani dalaiban is felfedezhető a társadalomkritika, támaszkodik a történelemre, és vannak reménysugarak is, hogy nem tart örökké az, ami nem tetszik a jelenlegi közéletben. Elmondta, nagyon nagy élményt jelentett neki a lemez címadó dalát ihlető Tűz van, babám című, 1967-es Milos Forman-film. Abban hangzik el a híres mondat, amikor a tombolára kitett tárgyaknak lába kel, hogy „akik nem loptak, azok nem nyertek”. Ez nagyon jellemző volt arra a társadalmi helyzetre, és ma is aktuális. Bródy János szerint a mostani kormányzat a közös vagyonunkat, az állam vagyonát is szégyen nélkül viszi haza, az Isten, haza, család jelszó úgy módosul: Isten bizony, hazaviszem a családnak! De nehogy már ez legyen az elfogadható erkölcsi mérce! – tette hozzá.

A dalok a világjárvány kitörése előtt készültek, így csak néhány sorban jelenik meg a pandémia az albumon, de szerinte még a vírusnál is veszélyesebb az a propaganda, amit az emberek agyába tolnak. Azt mondta: „amióta az eszemet tudom, polgári demokrata vagyok, mindenfajta totális rendszerrel és hatalmi erőszakoskodással szemben ellenérzéssel viseltetem, és ennek a dalokban hangot is adok”.

Rákérdeztünk arra a sokat vitatott találkozóra is, amikor Szörényi Leventével elfogadták a könnyűzene „társadalmasításával” is megbízott Petőfi Irodalmi Múzeum-igazgató, a kormánypárti elkötelezettségére büszke Demeter Szilárd meghívását. Bródy azt mondta: valamikor a '60-as évek közepén Szörényivel ők írták az első magyar nyelvű rockdalokat, ilyen értelemben ők honosították meg ezt a műfajt a magyar kultúrában. Ezért minden kormány amelyik kezdeni akart valamit ezzel a műfajjal, őket mindig megkérdezte. Ezt nem utasította el most sem, mert ugyan most már nincs a szakma sűrűjében, de sokáig szakmai szervezeteknek volt tagja, amelyekben zenészek érdekeit képviselte.

A miniszteri biztossal közös fotóról (amely miatt sok kritikát kapott) azt mondta: váratlan volt a dolog. Úgy folytatta: a közönség egy részének hihetetlen szembenállását rosszul viseli, bár ez a szembenállás talán már Koppány és István király története óta jelen van az ország történelmében. Tragédiához vezet, ha a hazaért érzett aggodalom és a progresszivitás iránti vágy nem tud együttműködni, hanem egymás ellen harcol, és ez a mai magyar közéletben is sokszor így van.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről azt mondta, a hatalom birtokosa nem együttműködő, rá akarja erőszakolni az akaratát a másik félre, ami természetesen ellenállást szül. Holott lehetett volna más megoldás, a MOME-n sikerült, bár ott éveken át készítették elő, volt párbeszéd. Ez a „visszataszító hatalmi arrogancia”, azt jelzi, hogy akik hatalmi helyzetben vannak, tévesen értelmezik még az alaptörvényt is. Szerinte nem jogszerűen lépnek fel és morálisan elfogadhatatlan, amit tesznek.

Szóba került, hogy jelen állás szerint elveszik a Klubrádió frekvenciáját február 14-től. Bródy János azt mondta: ez durva visszaélés a joggal és tulajdonképpen Magyarország történelmével is, hiszen már 1848-ban a márciusi ifjú „libernyákok”, azaz Petőfiék 12 pontjában a legfontosabb, első követelmény a sajtó szabadsága, a cenzúra eltörlése volt. Úgy érzi, ma mindenfajta szabadságot el akarnak vonni, hogy csak az a hang szóljon az emberekhez, amit a hatalmi szerkezet jónak talál, maga számára kedvezőnek tart. Ez pedig eltorzult valóságérzékeléshez vezet. Az alaptörvénnyel pedig azért ellentétes, mert aszerint is biztosítani kell a sokszínű tájékoztatást – vélekedett. „Úgy tűnik, a Klubrádió az egyetlen olyan hang az éterben, amelyik nem azt a nótát fújja, amit felülről vezényelnek” – mondta Bródy János. Talán az egyetlen rádió, ahol a dalaim elhangoznak, a közmédiában nem vagyok túl népszerű – tette hozzá.

Az adást meghallgathatják a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva. Címlapi kép: Klubrádió