Bródy: Nem szabad feladni a reményt, a vezér kifáradásával bizony összedől a rendszer

Bródy mindig kritikusan figyelte a körülötte lévő világot, és a dalokban közvetítette a rá jellemző szemléletmódot. Ugyanakkor azt gondolja, hogy egy szabad és független magyar művésznek nem kell csatlakoznia semmiféle politikai mozgalomhoz.

Saját megítélése kapcsán megjegyezte, letiltva ugyan nincsenek a dalai, egyszerűen csak mellőzik a legtöbb médiumban. Azt meséli, vannak helyek, ahova már nem hívják, de máshonnan így is érkeznek bőven meghívások, amiket örömmel teljesít.

Sokszor gondolta, hogy ezt a szépnek mondható pályafutást már befejezi, de a közönség nem engedte, ráadást követeltek.  Azt mondja, akár a Klubrádiót, őt is a közönség szeretete és támogatása tartja életben.

Beszélt hamarosan megjelenő rendhagyó portréfilmjéről is, amelytől kezdetben kicsit húzódozott, nem igazán érezte, hogy ez fontos lehet, úgy gondolta, előadóként elsősorban a dalokban tudja magát kifejezni. Aztán úgy alakult, hogy olyan dolgokat is elmondott a Vallomásokban, amikről korábban nem beszélt. Surányi András rendező harmincnégy dal köré épült rövid beszélgetésekben mutatja meg Bródy gondolatait.  A film mottója az, ami akár az egész pályafutásáé is lehetne, és ami az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára írt oratóriumában, a Human Rights-ban hangzik el, miszerint „A hatalom szeretete, nem a szeretet hatalma”.

A november 12-ei, a Papp László Budapest Sportarénába meghirdetett koncertet pedig olyan összegzésnek látja, ahol azokat a zenei hatásokat és gondolatokat sűríti, amelyeket az elmúlt évtizedekben képviselt. Talán ezért is, sok gondot okozott neki annak a huszonöt dalnak a kiválogatása, ami belefér az időkeretbe.  A régi kedvencek mellett sok újdonság is elhangzik majd. Minden koncertre úgy készül, mintha az utolsó lenne, erre is – tette hozzá.

Azt gondolja, a régi dalok azért hangzanak még mindig érvényesnek, mert úgy tűnik, az üzenetük még mindig aktuális. Ezt nem a maga érdemének tartja, hanem azzal magyarázza, hogy hasonló társadalmi környezet épült körénk, mint amitől megpróbáltunk megszabadulni valamikor. Ugyanakkor Bródy szerint nem szabad feladni a reményt, hiszen a történelem azt mutatja, hogy a változást nem lehet megakadályozni, és azok a társadalmi formációk, amelyek nagyon kötődnek egy vezérelvhez, azok a vezér kifáradásával bizony összedőlnek.

Bródy János azt kéri, arra biztat mindenkit, valahogy vessünk véget a mai magyar társadalom szörnyű megosztottságának, próbáljuk megérteni, hogy mindannyian ugyanannak a kultúrának az állampolgárai vagyunk. A nemzetet nem lehet határok közé szorítani, a nemzet egy kultúrát jelent, nem politikai határokat. Fontosnak tartja, hogy mindannyian, akik magyarul érzünk és beszélünk, megértsük egymást. Reméli, ebben tud segíteni, hiszen amíg a politika hajlamos szétválasztani minket, addig a zene összeköt, és a dalok mindannyiunk életében fontos szerepet játszanak.

A beszélgetést a feni lejátszóra kattintva hallgathatja meg!