Brüsszel monitorozná Orbánékat, ha ratifikálnák az Isztambuli Egyezményt - Itt van a kutya elásva?
8/03/2020 10:23
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Brüsszelben készült nőnapi összeállításunkból kiderül, miért késlekedik a magyar kormány.
CS: - Az egyezmény szépsége, ahogy a kormányokat segíti, miként tudnak azok felelősen válaszolni a nőkkel szembeni erőszakra. Sőt arra is útmutatást ad, miként kellene revideálni nemzeti jogszabályait, ha azok nem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak. Amennyiben ratifikálná a kormány, az azt is jelentené, hogy monitorozná az Európa Tanács a magyar kormány munkáját.
- Hát akkor itt van a kutya elásva, nem gondolja?
CS: - De hát épp ekképp tudná a lehatékonyabban segíteni a kormány munkáját, mert közvetlen lenne a kapcsolat a problémák megoldásakor.
- Felmerült az a probléma is, hogy túl költséges lenne az egyezmény alkalmazása
CS: - Nem tudom, milyen költségvonzatai lennének, de ez egészen biztos, nem helyes a megközelítés.
Majd bekapcsolódik a beszélgetésbe az intézet statisztikai osztályának vezetője is, Jakub Caisl:
JC: - Nem szeretném, ha nőkkel szembeni erőszak kérdését pénzügyi keretek közé szorítanák, mert az Isztambuli Egyezményben nők alapvető emberi jogai vannak lefektetve – kormányzati szándéktól függetlenül. Másrészről teljesen egyértelmű, hogy a nők elleni erőszak kiváltotta költségek össztársadalmi szinten sokkal magasabbak, mint amibe a megelőzésük kerül.
CS: - A mi becsléseink szerint évente 109 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak a nők elleni erőszak következménye. És ebben bizony benne van az önök országa is. De ezt nem számonkérésnek szántam, csak a tényeket mondok. Igen, én azt tartom fontosnak, hogy a nőket a férfiakéval egyező alapvető emberi jogok illetik meg, alapjogok. Pénzről beszélni? Nem lenne felvetni ilyen kérdést.
- És felmerülhet-e az, illetve elfogadható-e, hogy a kormány politikája, ideológiai alapvetése, konzervativizmusa miatt nem oszt mindenben azonos álláspontot a liberális eszméken alapuló feltételrendszerekkel?
CS: - De hát a maguk kormánya részt vett a szövegegyeztetéseken, mitöbb alá is írta az Egyezményt. Nos, akkor miről beszélünk? Tehát azt kell számonkérni a kormánytól, hogy akarja-e biztosítani alanyi jogon a nők számára azt, hogy ne érje őket bántalmazás, hogy megelőzzék az erőszakot.
Mostanság egyre gyakrabban halljuk a magyar illetékes minisztertől, hogy az Isztambuli Egyezmény csak egy hisztériakeltés, és a magyar jogrendben megvannak azok a szabályok, amelyek kiváltják az Isztambuli Egyezményt.
CS: - Ha ez lenne a helyzet, akkor nyilván nem lett volna szükség az egyezményre, de hát minden országban vannak/voltak hiányosságok, és pont ezek miatt kellett megalkotni az egyezményt. 47 szerződő ország – köztük Magyarország is – azért írta alá, mert szükségét érezte.
JC: - Más szempontot is behoznék: ma már sokan a magyarok közül is külföldön élnek, és épp a törvényharmonizáció teszi lehetővé a számukra, hogy bárhol élnek, dolgoznak, tanulnak, egyforma védelemben részesülhessenek minden uniós tagországban.
You will find more infographics at Statista- Aktivisták, ellenzéki politikusok és a média részéről is nyomás nehezedik a kormányra, nincs foganatja. Mi kényszeríthetné a kormányt az isztambuli Egyezmény ratifikálására?
CS: - Azt tudom, hogy ezeken mind átmennek azok az országok, akik végül ratifikálják, és egyébként egymásra is nyomást gyakorolnak, de az az igazság, csak reménykedni lehet jobb belátásukban. És persze tanáccsal is ellátják egymást.
- No, ez az, minden jel szerint, amire a magyar kormánynak nincs szüksége az Európai Uniótól.
Brüsszelbe hívták a nőnap alkalmából Claudelice Silvát is, aki brazil aktivista, Szaharov-díjas jelölt volt 2019-ben. Ő a nőiség és a társadalmi szerepek egyre erősödő új aspektusát értette meg velünk, azt, hogy a nők környezettudatossága egyrészt sokkal erősebb, mint a férfiaké és ezen keresztül viszont olyan harcokat vívnak, amelyek egyenjogúságukért is folynak.
Cl. S.: - Képzeljék el a nőket az őserdőben, az Amazonas vidékén. No és persze Bolsonaro elnöksége alatt. Ha a nők félnek bejelenteni az erőszakot a nagy városokban, akkor el tudják képzelni, mennyire rettegnek az őserdőkben teljes elszigeteltségben élők? Akiknek a földtulajdonos egyben a gazdájuk is. Merthogy nő nem is birtokolhat földet. És persze a nők az őserdők egyetlen védelmezői is. Ők azok, akik igyekeznek megakadályozni az erdőpusztítást. Tulajdonképpen ez az az eszköz, amin keresztül megpróbálnak gazdasági értelemben is önállósodni. Mert például nyugdíjat sem kapnak az itt élők. Maria de Penja (Szenvedő Mária) elnevezésű, részben vallásos csoportba szerveződött mintegy 300 nő az, akik el kezdték harcukat az alapvető jogaikért. Mert nyugodtan állíthatom, a rendszer büntetettjei, ugyanis általában őket ítélik el bűnösként, miközben ellenük követnek el erőszakot. Sőt, Bolsonaro-pártiak létrehoztak egy ellenmozgalmat, „Nem a férfi a bűnös” elnevezéssel, és nem tesznek mást, mint a nőket, a Maria de Penja mozgalmat kriminalizálják. Marielle Franco gyilkosságának esete jó példázza ezt a küzdelmet.
Egyetemet végzett asszony, Rio de Janeiro Városi Kamarájának a tagja volt a Szocialista és Szabadság Párt képviseletében, s egyik beszéde után autójába ülve több lövéssel végeztek vele és a sofőrjével is 2018-ban. S nem egy parlamenti képviselőnőt fenyegettek meg és fenyegetnek mind a mai napig, csupán azért, mert harcolnak az erőszak ellen és az egyenjogúságért. Ráadásul, tudtuk meg Claudelice Silvától, ezeket a nőket meg is bélyegzik, mert azt állítják, hogy fontosabb nekik a nőjogi mozgalom és a környezetvédelem, mint a gyereknevelés.
A koronavírus miatt a nagy rendezvények elmaradtak ezúttal az Európai Parlamentben, viszont néhányan ennek ellenére fontosnak tartották, hogy elmondhassák üzenetüket. Cseh Katalin, a Renew Europe, az Újítsuk meg Európát liberális pártcsalád magyar képviselője Brüsszelben újságírók kisebb csoportjának beszélt arról, őt mi aggasztja.
Azt is megerősítette, hogy egyrészt a nők jobb érdekérvényesítők a klímaváltozás elleni harcban, és a karbon lábnyomuk is kisebb, mint a férfiaké. Molnár Csaba a Szocialisták és Demokraták pártcsalád tagjaként szintén saját ügyének tekinti a női egyenjogúságot és az erőszak elleni fellépést. Az isztambuli egyezmény ratifikációját érdekes módon akarják kikényszeríteni a kormánytól – mondta el Molnár, hogy miképp, az kiderül a riportunk hanganyagából.
Csernyánszky Judit riportja a 2020. március 7-i Hetes Stúdióban hangzott el.
