Csak savköpő menyét nem volt a pozsonyi csata-filmben

Laggoló sámán, arcbénulásos harcosok, Leninné változó Árpád: emlékezetesre sikerült a Magyarságkutató filmje a pozsonyi csatáról – így vezette fel Szily László a 444-en a Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter által útjára indított intézet animációs filmjéről. Amelynek a grafika valóban nem erőssége, de ennél is nagyobb problémát okoznak a ténybeli tévedések, például a magyarok kiirtására vonatkozó félrefordítás, vagy az a tudományos körökben el nem ismert nézet, hogy Árpád vezér egyáltalán ott lett volna a 907-es ütközetben.

Vágvölgyi B. András újságírót kérdeztük a témáról, aki szerint a film „addiktív dolog, nehéz drog”, ha egyszer bekapcsolódsz, nem tudod elengedni. Egyszer nézte meg, de az „napalmbombával vetekedő akció volt”. Hozzátette: nem társtalan a művészetek történetében A pozsonyi csata, ezzel kapcsolatban a '90-es évek közepén szavai szerint nem kis pénzből, 500 millió forintból készült Honfoglalást idézte fel, amelyben sikerült felhasználni Franco Nero „tesztoszteronban gazdag egyéniségét” (az olasz színész alakította Árpád vezért). Azt is megjegyezte: Báron György filmkritikus, egyetemi tanár azt mondta A pozsonyi csatáról a Klubrádióban, hogy olyan, mint amikor az esztétát megkérik, hogy elemezzen egy kerti törpét.

Ironizálva feltette a kérdést műsorvezetőnknek: elképzelhető-e tudatos szabotázs? Para-Kovács Imre szerint vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái hekkelték meg az egészet, vagy az animátorok lázadtak fel. Vágvölgyi B. András hozzátette: savköpő menyét nincs a filmből, azonkívül viszont minden van. Antagonisztikus ellentmondásokkal találkozhat a néző, például a nomád életmódot folytató ősmagyarokról azt mondják, hogy fejlett mezőgazdaságuk volt. Szerinte igazi csoda ez a film és jó, hogy sokan írtak róla. De mégiscsak van egy propaganda-instrumentum a kormány birtokában, és mégiscsak három hete volt, hogy az alaptörvény szerzője („a magyar James Madison”) csimpaszkodott egy ereszen – jegyezte meg, hozzátéve: a december 1-je lehetne a nyerítve röhögés világnapja.

Arról is megkérdezte műsorvezetőnk vendégét, hogy – olvasmányélményei alapján – mit fogyaszthattak a készítők. Szerinte az iboga nevű hallucinogén lehetett (ennek az Afrikában őshonos cserjének a gyökerét rágcsálva a legendák szerint találkozhatnak a holtak szellemével a sámánok).

Vágvölgyi B. András arra is felhívta a figyelmet, hogy félhold és csillag van a szereplők süvegén a filmben, és arról beszélnek, hogy egy az isten. A honfoglalás dátuma 896, közmegegyezés szerint, tehát a 907-es pozsonyi csatában még az ősmagyarok vettek részt. A dal is arról szól, hogy egy az isten, de lóáldozásban hívő, sámánokkal spirituális életet folytató magyarokról beszélhetünk. A félhold és a csillag miatt gyakorlatilag „azeri vagy török zászló van rájuk hímezve” – fogalmazott ironikusan.

Szerinte két megoldás lehetséges: Arthur Koestler szerint az ősmagyarok a kazárokkal éltek együtt egy ideig, akik viszont zsidó vallásúak voltak. Ez viszont mintha új elmélet lenne, amely szerint az ősmagyarok az iszlámhoz kötődnek. A miniszterelnök előtervezte már a kilépést az Európai Unióból és a csatlakozást a Türk Tanácshoz, és ezzel a filmmel barátságosabb arcot mutatnak feléjük, ez egy menekülőút. „Könnyen el tudom képzelni, hogy Semjén főkeresztény áttér a muszlim hitre”, csak akkor nem egyszerű imaszőnyege lesz, hanem rénszarvasbőr (esetleg kutyabőr).

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: A hunok megszállják Rómát; Ulpiano Checa festménye 1887-ből (Wikipedia)