Dalok az űrről háború idején

1912. március 23-án született Wernher von Braun rakétatudós. A tudományos teljesítménye mellett, az eddig nem tisztázott politikai nézetei miatt lett a neve azok számára is ismert, akik kevéssé érdeklődnek az űrkutatás iránt. Hogy mi az, amit biztosan tudunk róla, mit tett a Harmadik Birodalomért, és aztán az Egyesült Államokért, erről beszélgettünk a 175. epizód első interjújában. Katona Csaba történész elmondta, Wernher von Braun, ahogy sok tudós az akkori Németországban, csak úgy folytathatta karrierjét, hogy belépett a náci pártba, hozzátette ugyanakkor a történész, hogy az SS-tagság már nehezebben magyarázható pontja a tudós életének. Ahogy azt is fontos kiemelni, tette hozzá, hogy bár von Braun nem a végrehajtó részlegnél teljesített szolgálatot, a V-2 részben az ő munkájának az eredménye. Katona Csaba elmondta, hogy a második világháború után a tudós az Egyesült Államokban kezdte második karrierjét, hiszen – más német szakemberekkel együtt – őt is mentesítette a felelősségre vonás alól új hazája, hogy így ott segítse az űrversenyt. Ez meg is történt, hiszen Wernher von Braunnak óriási szerepe volt a holdraszállás megvalósulásában is. A BTK Történettudományi Intézetének munkatársa az interjúban elmondta, ahogy von Braun az űrprogram mellett azon dolgozott, hogyan legyen amerikai mintapolgár, úgy természetesen az Egyesült Államok is komoly erőfeszítéseket tett, hogy a közvéleményben is azt a benyomást keltse, ez nem csupán törekvés.

Efféle tudatos marketingmunkával nap mint nap találkozunk – még ha nem is ilyen szélsőséges formában. A leggyakrabban persze a reklámipar folyamodik különböző trükkökhöz, ha egy termék meglévő arculatát az eladás érdekében át kell alakítania. A folytatásban Szalay Miklós tervezőgrafikus az energiaitalok példáját említette, ahol a reklámozóknak azzal a problémával kellett szembenézniük, hogy a terméket már a legtöbb vizsgálat veszélyesnek minősítette, ezért úgy döntöttek, ebből kovácsolnak előnyt, és épp a kockázatos élet izgalmával adják el az üdítőt. A Rippl-Rónai Művészeti Intézet docense a többi között arról is beszélt, hogy manapság inkább egy társadalmilag fontos üzenetet hangsúlyoz a reklámozó, hiszen a termékkel kapcsolatos információkat a leendő vásárló be tudja szerezni bárhol. Szalay Miklós kitért a különböző típusú és mértékű megjelenés-átalakításokra is, az apró ráncfelvarrásoktól, a teljes arculatcseréig.

Az átalakítás persze kockázatokat is rejt. Mert mi van, ha kevesebbeknek fog tetszeni az új verzió? Ezt a kérdést az előadóművészek, zenekarok, vagy azok menedzserei is felteszik, mielőtt a legcsekélyebb változtatást is elvégzik. Vajon akkor lesz hitelesebb egy énekes, ha egész pályafutása alatt ugyanahhoz a hangzáshoz, mondanivalóhoz ragaszkodik, vagy ha a világgal együtt ő is újra és újra átalakul? Hauschel Tamás zenei szakíró elmondta, a leggyakoribb változtatás, amin egy zenekar keresztülmegy, a poposodás, hiszen az a céljuk, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el. Kiemelte, hogy vannak olyan témák, amelyek állandóak a könnyűzenében, mint a szerelem vagy a szabadság, de egyes történelmi korokban fontossá válhatnak más mondanivalók is. Hauschel Tamás hozzátette, a covid, illetve az ahhoz kapcsolódó karanténidőszak témái már megjelentek egyes dalokban, a jelenleg zajló háború még nem, inkább korábbi háborúellenes dalokat hallhatunk többet, és segélykoncerteket szerveznek több helyen is.

A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.