Fleck Zoltán: A szakirodalom ezt már kifejlett autokráciának nevezi
24/05/2023 21:22
| Szerző: Klubrádió
Olyan irányba indultunk el, amelyet a szakirodalom kifejlett autokráciának nevez – mondta Fleck Zoltán jogszociológus arra reagálva, hogy a Freedom House szerint a térségben tavaly (Oroszországot kivéve) Magyarországon sérült leginkább a demokrácia. Azt mondta: eddig a hibrid rezsim kifejezést használtuk, ez most már átcsúszik autoriter irányba, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egyedül maradtunk, mert a posztszovjet térség nagy része veszélyesnek tartja az orosz agressziót.
A Freedom House beszámolója szerint a térségben tavaly Oroszországot leszámítva Magyarországon sérült leginkább a demokrácia. A jelentésben az áll: Magyarország 43 százalékban demokratikus, szemben az egy évvel korábbi 45 százalékkal. A visszaesés után Albánia szintje alatt van a magyar demokrácia.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire nehéz mérni a demokrácia szintjét, Fleck Zoltán jogszociológus az Esti gyorsban azt mondta, a Freedom House viszonylag megbízható, körültekintő, komplex mérőeszközt használ, ráadásul az eredményeik egyeznek más intézetek méréseivel. Vagyis nem anomáliáról van szó, ugyanazt mutatják a demokrácia- és jogállam-indexek Magyarországról.
Azt emelte ki, hogy koherensen minden mutatóban ugyanabba az irányba lendülnek el a magyar számok; vannak autokráciák, amelyek billegnek, például fenntartják még a sajtószabadság egy sajátos hullámzását, létezik a hatalommegosztás bizonyos intézményrendszere, előfordul, hogy a kormány még számon kérhető, még nem teperték le az igazságszolgáltatást, van még alkotmánybíróság, noha más területeken már nem működnek a dolgok. De a magyar helyzet minden mutatóban rossz – jelentette ki. Olyan irányba indultunk el, amelyet a szakirodalom kifejlett autokráciának nevez. Eddig a hibrid rezsim kifejezést használtuk, ez most már átcsúszik autoriter irányba. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „egyedül maradtunk”: az oroszok Ukrajna elleni háborúja kettéosztotta a hibrid rezsimeket, a posztszovjet térség nagy része is veszélyesnek tartja az orosz agressziót.
Ellensúlyozhatja valami ezt a zuhanást?
Az Országos Bírói Tanács jogkörének kiszélesítését említette műsorvezetőnk, amire a szakértő azt a hasonlatot hozta, hogy ha egy fazék büdös lébe, szennyezett kotyvalékba beleengedünk néhány tiszta elemet, minőségi összetevőt, attól nem lesz ehető. Ha egy bírónak vagy az OBT-nek hatásköri vitája támad a hivatal elnökével, akit a Parlament nevez ki, hova fordulhat, az Alkotmánybírósághoz, amely „teljesen Fidesz-párti, kormánypárti”, az ombudsmanhoz, aki „meg se szólal ilyen esetekben”? – tette fel a kérdést. Ha nincs (demokratikus) környezete egy ilyen intézménynek, akkor mit várunk hosszú távon? – folytatta, hozzátéve: ezek a rendszerek komplexek, a jogállam akkor működik, ha a hatalommegosztás egész rendszere egymást támogatja.
Tehet valamit az EU, ha egy társadalom nem akar változtatni?
Egy adott társadalomnak magának kell kiküzdenie a demokratikus intézményrendszert, működést, a jogállamot, de ez a küzdelem hosszú, keserves és nagyon szomorú tapasztalatok után kezdődik csak el. Fleck Zoltán szerint az Európai Unió azt is tudja, hogy óriási felelőssége van, mert későn vette észre, hogy ez az irány 2010-ben elkezdődött, és mérhetetlenül nagy pénzekkel támogatta az autokrácia kiépülését, „hagyta a saját pénzeit ellopni”.
A demokrácia egyik forrása, hogy a plurális, független sajtó eljusson oda, ahova eddig nem tudott, vagy a civil társadalom politizáló, demokráciafejlesztő eszközei megerősödjenek. Tehát az EU támogathatná közvetlenül a szabad sajtót és a civileket – összegezte. Persze ezt a magyar kormány „szuverenitás-kérdésként”, a belügyekbe beavatkozásként fogná fel. De képzeljük ezt el úgy, hogy egy európai uniós intézmény az európai sajtót és a polgárokat támogatja – fogalmazott a jogszociológus.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép:
2023. május 24., szerda 18:25
Műsorvezető: Szénási Sándor
