Elemzők: Magyarország is beleesett az oroszok által állított csapdába – Interjúk a washingtoni Demokrácia Csúcsról, amelyből Magyarország másodszor maradt ki

Tanzániától Hollandián, Csehországon át Indiáig 120 országot invitált meg Joe Biden az általa kezdeményezett Demokrácia Csúcsra, amelyet másodszorra szerveztek meg Washingtonban. Hibrid rendezvény lévén volt, aki személyesen vett részt a panelbeszélgetéseken, és akadt, aki online jelentkezett be.

"A liberális demokráciáért küzdő magyarokat meg lehetett volna hallgatni"

Globális elköteleződésnek nevezném, hogy összeálljon egy olyan közösség, amely koordinálja a közös munkát – összegezte a Demokrácia Csúcs lényegét Laura Thornton, a German Marshall Fund amerikai elnökhelyettese. – Biden elnök létrehozott egy pénzalapot is, amelyet épp ezekben a percekben jelentett be (szerdán, a nyitónapon beszéltünk): hogy támogassák a független médiát, a nők politikai karrierjét, segélyalapot hoztak létre jogtalan támadások jogi kivédésére, valamint eszközöket a megfigyelt, lehallgatott személyek védelmére. Szóval nemcsak üres szólamokat puffogtat, jelezte az elnök ezzel a gesztussal. Emellett nem titkolta, saját hazájában is szükség van a demokratikus vívmányok megőrzésére, a választási törvény kiegyensúlyozottságára. Az igazi eredménye azonban szerintem a következő egy évben mérhető majd le. Amikor közös kezdeményezéseket dolgoznak ki a meghívott országok – és remélhetőleg azok az országok, így minden bizonnyal Magyarország is –, amelyeket nem hívott meg az elnök erre a csúcsra sem.

Mi lehetett ennek az oka?

Attól tartok, van itt némi következetlenség, mert Kongót sem nevezhetném teljes nyugalommal demokráciának, mégis meghívták. Valószínűleg geopolitikai megfontolások is közrejátszhattak, mert Pakisztán demokrácia-bizonyítványa sem jeles. Azt gondolom, hogy Orbán Viktornak akart világos üzenetet küldeni az elnök. Most épp azt tanulmányozzuk, hogy a kínai média kiemelt hírként kezeli, hogy Magyarországot nem hívták meg a csúcsra. Kína kialakít egy olyan narratívát, amellyel tovább fokozza az EU-tagállamok közti feszültséget, sőt az EU és Amerika közti megosztottságra is rájátszik a magyar példa emlegetésével.

Mit gondol, talán, ha bevonják Magyarországot a demokratikus országok munkájába, nagyobb eséllyel tér jobb belátásra? Így viszont visszakézből támad a kormány erre a közösségre.

Nem kizárt. Nem voltam ott, amikor erről döntöttek a Fehér Házban, de attól tartok, ez elidegeníti az igazi magyar demokratákat Amerikától. Ön jobban tudja, mint én, hogy nagyon sokan küzdenek az önök hazájában a demokráciáért. Sokan nem szeretik a jelenlegi autoriter rendszert, sokan akarnak liberális demokráciát önöknél. Szerintem szégyen ránk nézve, hogy legalább az ő hangjukat nem hallgattuk meg. Abban bízom, hogy a következő csúcson sokkal inkább az emberekre, az ideákra és nem az országvezetőkre fókuszálnak.

Ezzel egy időben a German Marshall Fund kiadott egy közös nyilatkozatot a polgármesterekkel, főpolgármesterekkel is, támogatva a Demokrácia Csúcs célkitűzéseit, és ebbe a csoportba már bekerült Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is. Mindenesetre felvetődik a kérdés, hogy látva a magyar kormány Vlagyimir Putyin- és Kína-barátságát, vajon nem megbízható NATO-szövetségesként tartják-e nyilván a kormányt. Ez szerepelhetett az okok között?

Sehol sincs kifogástalan demokrácia. Lengyelországot meghívták, pedig ott is romlik a helyzet. Viszont Ukrajnáért sokat tesznek és megbízható szövetségesei Amerikának. A magyar kormány Putyin-barátsága komoly aggályokat vet fel, mert nyilvánvaló, az ő érdekében jár el számos esetben.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár áprilisra hívta össze a NATO-Ukrajna bizottságot a magyar kormány figyelmen hagyása nélkül, hiszen Szijjártóék miatt hosszabb ideje nem tudott ülésezni ez a munkacsoport.

Ez ismét világos üzenetet küld a magyar kormánynak, hogy nem megbízható partner. Feltehetően nem is osztják meg vele az ottani információkat. Attól is tartanak, ha ott lenne az ülésen, kiszivároghatna egy s más.

McCain Intézet: Putyin elszámította magát

A republikánus John McCain szenátorról és elnökjelöltről elnevezett McCain Institute szkeptikus a Biden elnök kezdeményezésére létrejött Demokrácia Csúccsal kapcsolatban vagy támogatja? – kérdeztük Paul Fagantől, a szervezet emberi jogi és demokráciaprogramjainak igazgatójától.

Miután intézetünk küldetése a szenátor hagyatékának a gondozása, ezért abszolút támogatjuk a Demokrácia Csúcsot, hiszen John McCain is elkötelezett híve volt a demokrácia építésének szerte a világon. A transzatlanti kapcsolatok újjáépítését a berlini fal leomlása után különösen fontos küldetésének nevezte.

Olyannyira, hogy Magyarországra is többször ellátogatott.

A rendszerváltás után Magyarország is fontos lett a számára, az utóbbi időben pedig aggályosnak tartotta a magyar demokrácia helyzetét. A Freedom House legfrissebb jelentése is erre figyelmeztet. Sőt, az Európai Unió is megállapította, hogy választási autokráciát hozott létre a kormány.

A magyar-orosz kapcsolatok alakulása szemet szúr minden NATO-szövetségesnek?

Nézze, abban biztos vagyok, hogy Putyin elszámította magát, amikor nem kalkulált az európai összefogással, azzal, hogy egy emberként segíti Európa Ukrajnát. Csak reménykedni tudok, hogy a finn NATO-tagság ratifikálása után a svédek csatlakozására is igent mond a magyar kormány. Valamint minden igyekezetével azon lesz, hogy támogassa azt az európai összefogást, amely igazi védőbástyaként szolgálhat az oroszok további agressziójának megakadályozására.

Orbán oroszpárti politizálását sokan opportunista megközelítésben írják le, szerintük valamit kap cserébe Putyinéktól. Ezt erősíti az a zsarolási technika is, amelyet most a svéd NATO-tagság ratifikálása körül látunk, ugyanis egyes vélemények szerint az uniós pénzeket zsarolná ki ily módon a kormány (bár ők ezt tagadják). A Nyugat, illetve Amerika nyilván nem tudja elfogadni ezt az opportunista szemléletet.

Én csak reménykedni tudok abban, hogy mindettől függetlenül Magyarország, úgy is, mint az EU és a NATO tagja, nem fogja megakadályozni a svédek csatlakozását sem.

Bulgária és Magyarország is beleesett az orosz csapdába

Ruszlan Stefanov, a bolgár Center for the Study of Democracy (Demokráciakutató Központ) programigazgatójaként aktív szervezője és résztvevője volt ennek a Demokrácia Csúcsnak, akitől először a göteborgi székhelyű V-Dem (Varieties of Democracy) legfrissebb adatára kérdeztünk rá, arra, hogy a világ háromnegyede gyakorlatilag autokráciában él.

Mi is felhasználjuk a V-Dem felméréseit, de alapvetően a korrupció elemzésére szakosodtunk (???). Márpedig a demokrácia fokmérője a korrupció szintje. Valamit egyébként elrontott Bulgária, mert 2008-tól Oroszország irányában mindig megengedőek voltunk, igyekeztünk szívességeket tenni nekik. Ezért is vásároltunk tőlük energiaforrásokat, fejlesztettük a banki hitelrendszert. Mi mindannyian kockáztattunk. Nem is keveset. Ám jelek szerint túlságosan bíztunk az oroszokban, amivel vissza is éltek. Ennek lett következménye: a háború is.

Mit kockáztatott Bulgária? Ön tudhatja, hiszen mint bolgár politológus dolgozik ezen a csúcson.

Mi aztán tényleg sokat tettünk fel egy lapra, hisz a rendkívül szoros orosz szálak a Szovjetunióig nyúlnak vissza, amitől most tudunk igazán csak elszakadni. Nem véletlenül tartunk már az ötödik kormányválságnál és újabb választások előtt. Mi voltunk a szovjet blokkban az egyik legszorosabb szövetséges, és az ország agymosáson ment keresztül. Az információáramlás öt évtizeden át totális orosz kontroll alatt állt. A berlini fal leomlása sem hozott lényeges változást a számunkra, mert nagyon szoros üzleti kapcsolatok kötötték politikusainkat az oroszokhoz. Csakhogy egy területet, az energiapiacot emeljem ki, a Lukoil és a Gazprom, a Roszatom totálisan tudta itt minden szinten érdekeit érvényesíteni. Mostanában tartjuk meg az ötödik választást, és még mindig nem látjuk az ország stabilizálásának az útját. De minden törekvés az oroszokról leszakadást célozza meg.

Nálunk pont fordítva történik.

A lakosság 70 százaléka még a háború előtt is roppant óvatos volt az oroszokhoz fűződő viszony tekintetében. Egyetlen párt, a Demokratikus Bulgária meri felvállalni az oroszellenességet. A háború azonban változást hozott, hisz a bolgárok is érző emberek és látják, miként szenvednek az ukránok. Ez a 70 százalék most – radikálisan – 30-ra csökkent.

Ez az arány nálunk egyre nő, és már most is magasabb, mint önöknél. A Fidesz-propaganda tevékenysége miatt.

Azért az is sokat mondhat önöknek, hogy Bulgária semmilyen katonai segítséget, még csak szállítmányozással sem küldött Ukrajnának. Mindezek mögött a még most is súlyosnak tekinthető korrupció áll, amely Oroszországhoz köti Bulgáriát. Most azonban úgy néz ki, hogy a parlament kétharmada transzatlanti elköteleződésű lett.

Nálunk a kormány ellenkező irányban halad és sokak feltételezése szerint orosz korrupció állhat az erősödő oroszbarátság mögött.

Oroszország egyik stratégiai eszköze a korrupció, korábban és most is. Bulgária és Magyarország is, más európai országokkal egyetemben beleestek az oroszok által állított csapdába és követik azt a politikát, amely egyetlen személytől, a Kreml urától függ. Semmi nem létezik, még a magánszektor sem a Kreml tudta nélkül. Orbán is az olcsó energiaárakra hivatkozva tudja a politikai kártyáit kijátszani. És szintén orosz mintára az ügyészséget és a médiát is bekebelezte, méghozzá ügyesen, törvényekkel alátámasztva – nyilatkozta rádiónknak Ruszlan Stefanov.

Az interjúkat a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.