Fogytán van a közbizalom az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban levő, Brüsszellel szemben álló miniszterelnöke iránt
25/10/2024 06:36
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
"Már azt gondoltam, nem lehet megverni ezt a moszkovita Orbánt, de most úgy érzem, meg vannak számlálva a napjai” – idéz egy Magyar Péter mellett demonstráló nőt a Financial Times. Nemzetközi lapszemle.
Az, hogy a néhány hónappal ezelőtt megjelent, jobbközép irányzatú Tisza Párt két közvélemény-kutatónál is megelőzte népszerűségben a Fideszt, amire csaknem két évtizede nem volt példa, a londoni Financial Times szerint azt jelzi, hogy fogytán van a közbizalom az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban levő, Brüsszellel szemben álló miniszterelnöke iránt.
A nyugati partnerek Orbán Viktort egyre inkább tehertételnek tartják az EU-ban és a NATO-ban, egyfelől azért, mert közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, másfelől pedig azért, mert saját maga azt a célt tűzte ki, hogy úgynevezett illiberális állammá tegye Magyarországot – állapítja meg a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő brit lap, és hozzáteszi: ellenfelévé vált egykori szövetségese, Magyar Péter kihívást intézett az orbáni stratégia ellen, amely arra irányult, hogy kiterjessze ellenőrzését a gazdaság, a bíróságok és a média fölött, megőrizze szavazó bázisa elégedettségét, és fenntartsa az ellenzék megosztottságát.
A cikk megszólaltatja László Róbertet, a Political Capital elnevezésű elemző műhely választási szakértőjét, aki szerint tagadhatatlan a Tisza emelkedésének ez a figyelemre méltó trendje, ami az áprilisi indulástól a júniusi EP-választáson szerzett 30 százalékon át mostanra elvezetett oda, hogy beérte a Fideszt. Ilyen még nem fordult elő azóta, hogy Orbán 2006-ban átvette a vezetést a szocialisták előtt, és attól fogva uralta a politikát. Megjegyezte azonban a szakértő, hogy a Tiszának még ki kell alakítania a politikai hálózatát ahhoz, hogy a támogatást szavazatokra tudja váltani 2026-ban.
Magyar Péter – írja a londoni lap – ígéretet tett arra, hogy megjavítja a viszonyt a szövetségesekkel, helyreállítja a jogállamiságot a visszatartott 20 milliárd euró felszabadítása érdekében, és csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ehhez élvezi a főáramlathoz tartozó brüsszeli vezetők támogatását, beleértve Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, valamint Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, és a Tisza ma már a néppárti frakcióhoz tartozik az Európai Parlamentben.
A Financial Times beszámol az 56-os megemlékezéseken Magyar, illetve Orbán által mondottakról, és úgy zárja a cikket, hogy Magyar Péter hívei arról számoltak be az újságírónak, érzik a változás szelét. Egy Judit nevű, 52 éves budapesti tanárnő úgy fogalmazott: „Már azt gondoltam, nem lehet megverni ezt a moszkovita Orbánt, de most úgy érzem, meg vannak számlálva a napjai”.
Arra, hogy a két magyar közvélemény-kutatás szerint is megelőzte a Fideszt Magyar Péter pártja, szintén felfigyelt a Lengyel Televízió nemzetközi hírcsatornája. A Tisza – olvasható az erről szóló cikkben – komoly kihívást jelent Orbánnak, és az ellenzéki pártok megosztottsága, illetve hatástalansága miatti elégedetlenséget képes a maga javára fordítani. A lengyel tévécsatorna beszámolója Magyar ígéretei közül kiemeli a korrupció leküzdését, valamint az egészségügybe és az oktatásba történő befektetést. November ötödikével nemzeti párbeszédet kíván kezdeni, valamint bejelentette azt is, hogy felkészítik a pártot, kiválasztják a jelölteket a 2026-os választásokra.
Mint azt a müncheni Süddeutsche Zeitung beszámolója ismerteti, az Egyesült Államok belement abba, hogy a világ hét legnagyobb szabadpiaci nemzetgazdasága, az úgynevezett G7 csoport amerikai részvétellel 50 milliárd dolláros hitelt nyújtson Ukrajnának, mégpedig anélkül, hogy az EU változtatna az Oroszországgal szembeni szankciós rezsimen. Ennek a pénznek a forrása ugyanis a világban lefoglalt orosz javak kamatnyeresége. E lefoglalás azonban az Unióban félévente újra és újra megerősítendő szankciók alapján történik, és az amerikaiak azt kérték Európától: hosszabbítsák meg három évre a Moszkvával szembeni intézkedések időbeli hatályát, nehogy az történjen, hogy valamely uniós tagállam megvétózza a szankcióhosszabbítást, és akkor összeomlik az egész konstrukció, a hitelnyújtó államok arra kényszerülnek, hogy saját költségvetésükből fedezzék Ukrajna hitelezését. A helyzet pedig jelenleg az, hogy Magyarország a vétójával akadályozza a szankciók időbeli hatályának a meghosszabbítását. Ez viszont – derül ki a cikkből – mégsem fogja akadályozni az amerikai részvételt, ami zátonyra futtatná az egész projektet, mert a tárgyalások során amerikai kormányzati közlés szerint sikerült olyan megoldást találni, hogy az EU-nak mégsem kell feltétlenül megváltoztatnia a szankciós szabályokat. Washington ettől függetlenül továbbra is arra törekszik, hogy ez a változtatás megtörténjen.
A bajor lap a témáról kommentárt is közöl, amely úgy fogalmaz, hogy Joe Biden nyert, Orbán Viktor vesztett. Az EU zsarolásában nagy tapasztalatokkal rendelkező magyar miniszterelnök ismét kísérletet tett arra, hogy leblokkolja az Uniót, és szívességet tegyen Trumpnak, most azonban rosszul választotta meg az ellenfelét – írja a Süddeutsche Zeitung, amely szerint Orbánnal szemben is lehet korlátokat emelni.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.10.25., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
