Horn Gábor: Lehet nyerni! Aki nem hiszi, ne induljon.
28/08/2021 17:55
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Az ellenzéki előválasztás elkerülhetetlen politikai innováció, a választói akarat kényszerítette ki. Most dől el, hogy melyik pártnak mekkora frakciója lehet, és ez ellenzékben is fontos – mondta Horn Gábor, a Republikon elemző műhely elnöke annak apropóján, hogy hétfőn a jelölti ajánlások gyűjtésével elkezdődött ellenzéki előválasztás első szakasza.
Az ellenzéki választó megelőzte az ellenzéki politikust. Ezt a tételt Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta ki, bizonyítékul hozva Dunaújváros példáját. A város klasszikus jobboldali fészeknek számított a politikusok szemében, ám a választók meglátták, megtapasztalták az ellenzéki összefogást, és aztán három választáson is ellenzéki, nevezetesen jobbikos jelölt nyert. Általánosságban az mondható, hogy 2018-ra kialakult egy ellenzéki választói tudat, amely közös jelöltben látta a siker esélyét. Egy évvel később az ellenzéki politikusok is belátták ezt, azaz a politikai elit felnőtt a választói igényhez. Szükség volt egy politikai innovációra, az előválasztásra, amellyel bár sok gond is van, számos előnnyel bír. Előnye, ha csak az elméletet nézzük: megmutatja, hogy az ellenzéki pártok képesek rendezni az egymás közötti vitáikat kulturáltan, össze tudják hangolni a céljaikat, törekvéseiket, meg tudnak egyezni a fő irányvonalakban, tehát adott esetben képesek lesznek együtt kormányozni is – hívtal fel a figyelmet az elemző, aki az ellenzéki választás első szakasza, azaz a jelölti ajánlások gyűjtésének augusztus 23-i indulása kapcsán nyilatkozott a Kubrádiónak.
Horn Gábor praktikusabb, kézzel foghatóbb előnyöket is sorolt.
Az egyik a médiahátrány csökkentése. A 90 százalékban állami, illetve kormánypárti magánkézben lévő média a választási kampányban úgy tud hallgatni az ellenzékről, mint a sír. Horn Gábor véleménye szerint egyébként ez a magatartás felér egy választási csalással, s ha így nézzük, 2014-ben és 2018-ban a Fidesz csalással jutott hatalomra. Az előválasztás azonban olyan téma, amely sok embert érdekel, nem lehet teljesen elhallgatni, így az ellenzék kijöhet a médiakaranténból, ráadásul nem csak egy-egy hír erejéig, hanem hónapokig. Az előválasztás másik előnye, hogy a politikai pártokat megdolgoztatja. El kell végezniük azt a munkát, amit eddig elhanyagoltak, vagy legalábbis húztak-halasztottak. Bizony meg kell jelenniük az emberek között, meg kell őket keresni, be kell kopogni a házakba a legkisebb falvakban is, amelyekben csak 5-10 százalék az ellenzéki szavazó. Mind a 106 egyéni választókerületben el kell végezni az eddig ellébecolt munkát. A harmadik előnye az előválasztásnak, hogy a szavazókban erősíti a tudatot: beleszólhatnak a dolgok menetébe, rajtuk, személyesen rajtuk is múlik, hogy mi lesz – mondta a Republikon elnöke.
Kevesen döntenek
Becslések szerint az ellenzéki előválasztáson a részvételi arány 2-4 százalék között lehet. Ez nagyon kevésnek tűnhet. Azonban figyelembe kell venni, hogy a teljes választókorú népességhez viszonyítva ez az arány külföldön is hasonló. Persze, ha 600-700 ezer polgár voksolna, az jobb lenne, hiszen akkor a pártérdekek már nem jelennének meg annyira erősen, de ha megjelennek, az sem baj – véli Horn Gábor. Azt is figyelembe kell venni szerinte, hogy most sokkal nehezebb lesz a voksot leadni, mint az országgyűlési választáson. Nem lesz annyi szavazóhelyiség, lehet, hogy messzebbre kell menni. Az internetes szavazás pedig a kis falvak idősebb lakóinak nem alternatíva.
Felmerül a kérdés, hogy az előválasztás a fideszes trollok számára nem kiváló alkalom-e arra, hogy olyan jelöltet segítsenek a lista élére kerülni, aki nekik a legjobban megfelel, vagyis akit a Fidesz a legkönnyebben legyőzhetőnek tekint, ne adj isten, lefizethetőnek. Horn Gábor ettől nem tart. Véleménye szerint Orbán Viktor félhet a választások elvesztésétől, de az előválasztástól láthatóan nem tart. Azon kívül: komolyabb eredmény eléréséhez több tízezer fideszes aktivistára lenne szükség, annyi meg nincs.
Orbán komcsizott, most róla mondják
Horn arról is beszélt, a kormánypárt politikáját egyre többen kritizálják belülről is, vagy ha ezt nem is merik megtenni, azért nem nézik jó szemmel azt, amit Orbán csinál. Vállalkozói, értelmiségi oldalon is tapasztalható az elfordulás, lásd Mellár Tamás, vagy még inkább Pálinkás József elfordulását, aki egyenesen pártot alapított a Fidesz politikája ellen, sőt ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek is bejelentkezett.
Horn Gábor véleménye szerint sokan észrevették, hogy Orbán egy ócska, rendpárti világot alakít ki, úgy mondhatni, hogy egy komcsi világot. Míg Magyar Bálint szociológus, volt oktatási miniszter, egykori SZDSZ-elnök maffiaállamról beszél, illetve ír, addig Horn Gábor – aki 2010-ig szintén az SZDSZ-ben politizált – azt mondja, hogy a miniszterelnök meg van győződve az igazáról, azt hiszi, hogy tudja, mi kell az ő népének. A lényeg azonban, hogy Orbán rezsimjével szemben kialakulóban van egy nemzeti ellenállás, illetve részben már ki is alakult, az ellenzéknek pedig kötelessége, hogy ennek az ellenállásnak az élére álljon. Főleg, hogy lehet nyern 2022-ben a Fidesz ellen. Aki nem hiszi, ne induljon – fogalmazott.
Az pedig, hogy vannak belső viták, az természetes, amiket azonban lehet kezelni. Igaz, a Republikon vezetője, aki két cikluson keresztül volt az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány államtitkára, és ezen belül kellett a különböző érdekeket valahogyan koordinálnia, megjegyezte, nem könnyű feladat az ilyesmi. No de nem lehetetlen, amit megmutat, hogy koalíciós kormányok működnek, szerte a világon, Németország, Olaszország, Hollandia stb. (Utóbbiban 17 párt képviselői ültek a parlamentben.)
- 1. forduló szeptember 18-26. között, ekkor a helyi jelöltekre és a miniszterelnök–jelöltekre lehet voksolni személyesen és online.
- 2. forduló október 4-10 között, ekkor a három versenyben maradt miniszterelnök-jelölt között választhathatnak a szavazók, feltéve, ha a jelöltek egyike nem szerzi meg a többséget már az 1. fordulóban 50% + 1 szavazattal.
- Az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022-es országgyűlési választásokig betöltik a tizennyolcadik éltévüket.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2021. augusztus 24., kedd 09.00
riporter: Dési János