Horn Gábor: Magyarországnak vége lenne, ha kilépnénk az EU-ból, Orbán eddig nem megy el

Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét arról kérdeztük, hova tart Orbán Viktor az évértékelő, a kiszivárogtatott balatonfüredi beszéd és az alapján, hogy csütörtöki hírek szerint a finn és a svéd NATO-csatlakozás elfogadása sem lesz sima ügy, hanem delegációt küldenek a két országba a „problematikus kérdések” tisztázása miatt.

Úgy fogalmazott: amit a kormánypárti Magyar Nemzet megírt a füredi frakcióülésen elhangzottakról, az a folytatása a szombati szónoklatnak, de nem gondolja, hogy „[Orbán] ennyire lebecsülné saját párttársait, kollégáit, hogy propagandabeszéddel kínálja meg őket”. Jelezte, Orbán a saját táborának szól, azoknak, akik ebben a világban, a NER-ben gondolkodnak. Mérések, kampányeszközök és propagandaszövegek tanulmányozása után beszél a sajátjaihoz. Ez a NATO-ügy is szerinte erről szól, elkerülhetetlen, hogy megszavazzák a svéd és finn csatlakozást, de delegációt küldenek, azt üzenve a sajátjaiknak, hogy erősek, középen állnak Kelet és Nyugat között. Ugyanakkor a magyar társadalom nagy része egyetért a nyugati világhoz tartozással, ezt két népszavazás is megerősítette.

Török Gábor politológus irányváltásról beszélt a miniszterelnöknél, Horn Gábor ezt egyáltalán nem látja. Építik az ellenségképeket – akik a szövetségeink, olyannyira, hogy az egyik fő ellenség az amerikai elnök lett. Úgy folytatta: amikor valaki nekimegy az Egyesült Államok elnökének, akkor az Egyesült Államoknak megy neki, akár azt szeretné, hogy más legyen az elnök, akár nem. Ez új elem, ahogy a nagyon erős nyugatellenesség is, eddig csak a „brüsszeli bürokratákkal” volt bajuk, most már az egész EU-t emlegetik negatív kontextusban. Orbán úgy érzi, hogy meg kell mutatni, működik „a kompország című zagyva vízió”, hogy el lehet lavírozni Kelet és Nyugat között, miközben a nyugati szövetség szerves részei vagyunk – összegezte.

Horn Gábor szerint ezek az újdonságok az egyre romló helyzet miatt jönnek elő. A magyar gazdaság egyre nehezebb helyzetben van, az infláció messze meghaladja az EU-s átlagot, a növekedés recesszióba fordult, mély társadalmi problémák alakulnak ki, EU-s fejlesztési források vesznek el középtávon. Ezek a problémák pedig abba az irányba tolják a kommunikációs gépezetet, hogy egyre erősebben kínálják meg a sajátjaikat a „hagymázas történettel” az erős, magát megvédeni tudó Magyarország képéről. A bizonytalanok (800 ezer szavazó) leváltak a Fideszről, de a törzsgárda megvan és igényli ezeket a szövegeket.

Ez persze teljesen következetlen, ami nem egyedi: Orbán szombaton azt mondta, hogy Oroszország fogatlan oroszlán, nincs mitől tartani, de azt is sulykolják, hogy azért vagyunk nehéz helyzetben, mert itt van a szomszédban a háború, bezzeg Ausztriában könnyű semlegesnek maradni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a miniszterelnök megszavazta az összes szankciót, miközben kiteszik a plakátokat arról, hogy 97 százalék elutasítja azokat. A szankcióknak tulajdonítják az inflációt is, noha az inflációval 2021 novembere óta küzd a kormány, miközben az első szankciók 2022 nyarán jelentek meg. Egyébként – fűzte hozzá a szakértő – megmérték és többen vannak a szankciók hívei a plakátok ellenére.

Megjegyezte, Orbán tett gesztusokat a NATO-nak szombati beszédében, az EU-nak viszont nem, vélhetően azért, mert úgyse jönnek a pénzek. Velük és az amerikaikkal is annyira rossz a kapcsolat, hogy úgy vélik, már nem árthat, akármit mondanak, de ha valami számukra kedvező fordulat állna be, akkor jöhetne, hogy „mi megmondtuk”. Ez végtelenül cinikus játék, amelyhez egyre bornírtabb, szélsőségesebb szövegeket mondanak el – fogalmazott.

Kijelentette: „Magyarországnak lényegében vége lenne”, ha kilépne az EU-ból, és nem a fejlesztési források elmaradása miatt. Hanem azért, mert abban a pillanatban az összes multi lecsavarozná az összes gépét, köztük az autógyárak is, 6-700 ezer külföldön élő magyart kizárnának a szabad munkaerőáramlásból és másik csaknem 10 milliót abból, hogy normálisan elhagyja az országot. Kicsi, összetöpörödő és működésképtelen ország maradna, ez nem lehet érdeke Orbánnak, öngyilkos lépés lenne.

Ki segítene? – tette fel a kérdést. Az oroszok, akik agresszorként belevágtak egy beláthatatlan háborúba, nagyon rossz gazdasági és társadalmi kilátásokkal? A politikában minden előfordulhat, de a kilépésnél reálpolitikusabbnak ítéli meg Orbánt és környezetét. Ezzel együtt az elszigetelődés is nagy károkat okoz, ennek példájaként a V4-ek jelenlegi helyzetét említette, a szlovák külügyminiszter, a megválasztott cseh elnök és a lengyelek súlyos kritikáit a magyar kormány felé. Szerinte Orbán inkább megpróbálja bejátszani a lehetséges teret és rosszul ítéli meg a lehetőségeit.

A Megbeszéljük csütörtöki adásában Puzsér Róbert publicista arról beszélt, lehetséges, hogy Magyarország már kisodródott a nyugati szövetségből, noha ez még nincsen kodifikálva: még nincs létrehozva az a kiléptetési protokoll, aminek a mentén az unióból valaki el lehet zárni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra Kattintva hallgathatják, meg. Címlapi kép: MTI/Mohai Balázs