Jubileumi különkiadás – Selma Lagerlöf
24/03/2024 18:50
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbb egy különleges adással jelentkezett. Természetesen volt benne történelem, és film és Paár Ádám is, csak egy kicsit ünnepélyesebb hangulatban. Megszakítva a liberalizmus filmes megjelenítéseit összegyűjtő sorozatunkat egy jubileumi adással készültünk.
Ugyanis napra pontosan 5 évvel ezelőtt kezdtük el filmes sorozatunkat. A történész, akkor még a Hangosfilm – Szélesvásznú verzióban elemzett egy-egy alkotást, politikai, valamint történelmi vonatkozásokat keresve, és leginkább találva. Az első interjú alkalmával a Sándor Mátyás című sorozatról beszélgettünk, amelynek akkor apropót adott Bujtor István halálának 10., a nevezett tévéfilmsorozatnak pedig a 40 évfordulója.
Nem Jules Verne regényének történetét vettük végig, hanem az adaptáció kapcsán a korszakról, a figurákról beszélgettünk, illetve a velük kapcsolatos kevéssé ismert érdekességeket vette sorra Paár Ádám. 2019. március 23-án, a friss műsor 4. részében hangzott el az interjú.
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával mégsem ezzel a beszélgetéssel ünnepeltük, hogy jubilálunk. Inkább egy olyan beszélgetést választottunk, amelynek témája, pontosabban főhőse mindkettőnk nagy kedvence. Selma Lagerlöfről és egyik leghíresebb művéről, a Nils Holgersson csodálatos utazása című ismeretterjesztő meseregényről, illetve annak rajzfilmsorozat-adaptációjáról beszélgettünk szintén 2019-ben. Az időpontválasztás akkor nem volt véletlen, Lagerlöföt ugyanis 1909-ben, vagyis a beszélgetésünk idején 110 éve tüntették ki Irodalmi Nobel-díjjal. Nem mellesleg az első nőként kapta az elismerést.
Paár Ádám elmondta, az író Svédország egy fontos időszakában élt. Ez volt az átalakulás időszaka. 1858-ban, mikor Lagerlöf született, hazájában a legtöbben gazdálkodásból próbáltak megélni, de ez valóban csak próbálkozás volt. A jobbára meddő talaj nem sok élelemmel szolgált, az ország nagy része lényegében éhezett. És az 1940-ben bekövetkezett halála idején Svédország már egyértelműen a fejlődés útján járt.
Az író is gazdálkodó családból származott, így valós képet festett az országról regényeiben. A Nils Holgersson nevű kis fiúval szintén egy farmon ismerkedünk meg, azonban itt töltjük olvasóként, illetve a rajzfilmsorozat nézőjeként a legkevesebb időt. A különben realisztikus stílusáról is mert Lagerlöf gyerekeknek szóló művében megenged magának némi varázslatot, célját teljesítve bemutassa tágabb környezetét. Az állatokkal kegyetlenül bánó Nils büntetése, hogy olyan kicsire zsugorodik össze, mint aranyhörcsöge, akit korábban, a többi állathoz hasonlóan szintén kínzott. A megváltozott erőviszonyok persze a lényegesen nagyobb állatokkal szemben jelentenek komolyabb veszélyt a fiúra, aki mintegy menekülésként kapaszkodik Márton lúdba, aki a vadludakhoz szegődik, és Lappföldig utazik a csapattal.
Selma Lagerlöf szerette volna, ha földrajzkönyvként is megállja a helyét a kalandregény. Ötlete csupán részben valósult meg, kiegészítő olvasmányként használták az iskolákban. A kötet, és így a sorozat is nagy hangsúlyt fektet az egyes területek élethű bemutatására, ahogy az ott élő népek életének a megismertetésére is.
Az író mindig foglalkozott közügyekkel, ahogy a fenti példa is mutatja. Nobel-díjával járó pénzjutalmát például felajánlotta a finneknek, amikor azok a Szovjetunióval álltak háborúban. Lagerlöf a maga konzervatív világképével elhatárolódott a kommunizmustól, de minden más totalitárius rendszertől is távolságot tartott. A második világháború kezdetén a nácik elől menekülő németek Svédországba jutását is segítette.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra kattintva.
2024. március 23., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes
