Juhász szerint mások nevében is lehetne szavazni a jövő tavaszi választáson Erdélyben

Az Együtt volt elnöke, Juhász Péter szerint erdélyi úgynevezett Demokráciaközpontokban mások helyett is lehet szavazni a magyarországi választásokon. A jelenleg politikai aktivistaként működő Juhász két, Demokráciaközpontban készített felvételt mutatott be, amelyeken az ott dolgozók előzékenyen azt mondták a magát éppen költözésben lévő helyi lakosnak kiadó Juhásznak, hogy a vele egy lakcímen tartózkodók szavazatait is leadhatja ő. „Személyesen kellene szavazni, de hogyha ők megkapják a szavazólapot, önök itthon, akkor önök is tudnak. Tehát hogyha megvan a lakcímkártya, és helyesen töltik ki az azonosító lapot, akkor tudnak szavazni” – mondta neki egy Demokráciaközpont-munkatárs, aki még azt is felajánlja, hogy segítenek összepakolni a szavazólapokat, de rögtön meg is jegyzi, hogy ilyet nem lenne szabad mondania. A munkatársak Juhászt is próbálják megnyugtatni, hogy nem lesz semmi baj, ha több szavazatot ad le – foglalta össze a Telex.

Az Esti gyorsban elmondta, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán készültek a felvételek; összesen 20 ilyen Demokráciaközpont nevű intézmény van, ezek útba estek, amikor Kövér László házelnök kabinetfőnökének villaügyét mentek vizsgálni. Nagyon úgy tűnt, hogy ez a gyakorlat, mert rutinszerűen válaszoltak. Előadott egy történetet, hogy most költözött ide a családdal, a gyerekek Londonban élnek, és az ő szavazataik megoldására kíváncsi.

De hangsúlyozta: még csak nem is az a lényeg, hogy családtag szavazhat-e bárki nevében, hanem az, hogy „valakinek az adatai birtokában bárhova irányítható a szavazólapja”. Ha valaki tudja egy másik ember lakcímkártyájának adatait – márpedig ilyen adatokat elkérhetnek aláírásgyűjtéskor, és „azt már mondani se meri, hogy egy központi szerv ezeknek birtokában van” –, akkor online lehet regisztrálni, és ott bármilyen cím megadható, hogy hova kézbesítsék a szavazólapot.

Ha rosszindulatú lenne az állam, akkor tudva, hogy kik regisztráltak a választásra és kik nem, ezen adatok birtokában megtehetné, hogy a nem regisztráltak nevében a konzulátusra irányít annyi szavazólapot, amennyit akar, kitölthetné, senki nem juthatna a nyomára és legálisnak is tűnnének a szavazatok. „Emberi erőforrás kérdésre”, hogy helyi civil szerveződések hány ember nevében regisztrálnak az online felületen – tette hozzá. Juhász szerint arra nincs jogi garancia, hogy valós személyek regisztrálnak, se arra, hogy ők szavaznak a későbbiek során.

Azt mondta: úgy érzi, magánszemélyként eddig terjed a felelőssége, az ellenzéki pártoknak viszont ez feldobott labda lehet. Szerinte a Demokrácia Központokban „a csalást úgy mondják el, mint bevett gyakorlat”, „így szokott lenni, megoldjuk önnek is”. Azt is lehetett hallani több helyről, hogy ezek a civil szerveződések körbejárnak a regisztráltak között, hogy összegyűjtsék a szavazatokat, akár több tízezret. De az aktivista szerint nem tudni, mennyi ebből a valós gyűjtés.

Megismételte: a címet a regisztráció során nem kötik semmihez, onnan, hogy valaki regisztrál, nem a lakcímére kapja meg a szavazólapot, hanem arra a címre, amit megad. Neki ott azt javasolták – és ez megvan hanganyagban –, hogy ha gondolja, küldje a konzulátusra. Vélhetően nem mindenki veszi át a szavazólapját azok közül, akik a konzulátusra irányították, és bár hangsúlyozta, hogy ez csak rosszindulatú feltételezés, előfordulhat, hogy illegálisan használták fel a megmaradtakat.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.