Karsai szerint nincs remény arra, hogy Sulyok valaha is elismeri a történelmi tényeket apja ügyében
13/03/2024 23:55
| Szerző: Klubrádió
Elkezdtek jönni olyan írások, megnyilvánulások, amelyek szerint nincs semmi baj Sulyok Tamás köztársasági elnök édesapjával, a róla szóló történészi cikkek csak lejáratási kísérletek. Az üggyel elsőként foglalkozó Karsai Lászlót kérdeztük.
Eltelt egy kis idő azóta, hogy Karsai László történész, egyetemi tanár írt Sulyok Tamás édesapjáról és Ungváry Krisztián is megerősítette, alátámasztotta az általa közölteket. Elkezdtek jönni olyan cikkek, megnyilvánulások, amelyek szerint semmi baj nincs Sulyok László egykori székesfehérvári ügyvéddel, ezek, ahogy az államfő maga is mondta, csak alaptalan támadások, lejáratási kísérletek.
Sulyok László a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyevezetőjeként egy cikkben üdvözölte a német megszállást, valamint úgy fogalmazott, hogy „a pártszervezetek kiépítését eszköznek tekintjük a magyarság jobb jövőjének kiműveléséhez. Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől való mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít.” Az említett cikkek szerzői szerint ezt a cikket valaki más írta, mivel hárman is ezt állították később.
Karsai László a Megbeszéljük adásában azzal kezdte: Sulyok Tamás egyszer azt nyilatkozta, hogy az apját a népbíróság halálra ítélte, mert egy válóperes ügyben a feleséget képviselte, akinek a volt férje párttitkár lett, ezért ’45 után 10 évig bujkálnia kellett. „Ebből egy szó sem igaz, ez durva hazugság” – mondta, hozzátéve: három másik interjúban még a nemrég megválasztott köztársasági elnök se beszélt arról, hogy az édesapját halálra ítélték volna.
Egy indexes cikkben az jelent meg, hogy Sulyok Lászlót „kijelölték” Lőwy Endre ügyvéd praxisának átvételére, mert az illető „akadályoztatva” volt. Karsai László erre úgy reagált: az akadályoztatás azt jelenti, hogy az illetőt törölték az ügyvédi karból, majd gettóba zárták, végül haláltáborba küldték, ahol meggyilkolták. Amikor Sulyok László beült Lőwy Endre irodájába, utóbbit éppen deportálták Auschwitzba – jegyezte meg. A praxis átvételére pedig jelentkezni kellett, ez nem úgy volt, hogy az illetékes hivatal egyszerűen csak rábökött egy nem zsidó ügyvédre, hogy ő vegye át a foglalkozásától eltiltott zsidó származású ügyvéd irodáját – fűzte hozzá.
Az is több ilyen írásban tévesen szerepel, hogy bíróság előtt állt volna Sulyok László, mert ez sem igaz, tárgyalás helyett vizsgálat volt, de még csak nem is nagyon nyomoztak utána. „Szegény, szerencsétlen Schiffer András, tényleg nagyon sajnálom, már azon fantáziál, hogy egy ilyen cikkecskéért akár halálra lehetett volna ítélni” valakit – fogalmazott a történész. „Nyugi”, mondta, legfeljebb egy-két hónapos büntetés járhatott volna ezért.
Jelezte: a három fent említett mentőtanúból egy azt mondta a vizsgálat során, hogy nem tud semmit, egy pedig arról beszélt, hogy Sulyok László jóban volt egy nyilas főispánnal és egy nácibarát pappal. Valamint szerinte két tanú összebeszélve emlékezett a dologra, mert szó szerint ugyanazt mondták hat év távlatából (hogy nem ő írta az ominózus cikket). Hozzátette: Sulyok László ez alól nem tisztázta magát '44-ben, se '45-ben.
Kiemelte: a Fejérmegyei Napló azon számában, amelynek címlapján szerepel Sulyok László cikke, rögtön a következő oldalon olvasható a szélsőséges, nácibarát párt helyi szervezetének névsora, Sulyok László megyevezetővel az élen. Megemlítette, hogy ez a lap rasszizmusa és antiszemitizmusa mellett durván cigányellenes is volt, a cigányok gettóba zárását, a „cigánykérdés radikális megoldását” is követelte, miközben a zsidókat már deportálták a környékről (is).
Van még olyan remény, hogy a köztársasági elnök mégiscsak végiggondolja a családja történetét és elismeri a történelmi tényeket? – kérdezte műsorvezetőnk. „Nem hiszem” – válaszolta Karsai László, mert az említett indexes cikkben még az is szóba került, hogy Sulyok Tamás esetleg nem nézte át a hírhedtté vált kolozsvári Krónika-cikket még publikálás előtt, vagyis elképzelhető, hogy megpróbálják az érintett újságíróra tolni a felelősséget. Igaz, ez a cikk tavaly augusztusban jelent meg.
Azután, hogy Sulyok Tamás édesapjáról tett kijelentéseit többen is cáfolták, előkerült Glatz Ferenc Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták viszonyáról szóló 1970-ben kiadott tanulmánykötete. Ebben Sulyok Lászlót, mint a helyi szélsőjobbos újság szerzőjét említi meg – erről szintén Karsai László beszélt rádiónknak a napokban.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. március 13., szerda 17:20
Műsorvezető: Bolgár György