Kevesebb, mint három közeli barátja van a magyarok kétharmadának

Új ablakban

2024. július 31. Reggeli gyors-részlet (2024.07.31.) Bojár Ábel

07:59

00:00

A barátság fogalma meglehetősen képlékeny, hiszen akár a haverok, akár a kedves ismerősök is beleférhetnek ebbe a kategóriába. Az Opinio éppen ezért arról kérdezte a magyar társadalom tagjait, hogy hány közeli baráttal rendelkeznek. 

A kutatás egyik készítője, Bojár Ábel számára meglepő eredmény volt, hogy az egész társadalomban 60 százalék azoknak az aránya, akik kevesebb, mint három baráttal rendelkeznek. Az Opinio kutatási igazgatója szerint ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a posztszocialista társadalmakban jelentős méreteket ölt az ún. atomizáció.

"Ide tartozom én is" – mondta a riporter, Para-Kovács Imre.

"Abszolút látványos tendencia, és ez régóta ismert tény, hogy a kor előrehaladtával azért csökkennek a barátok száma" – fogalmazott Bojár Ábel. Hozzátette, érdekes kontraszt, hogy a 16-19 évesek háromnál több baráttal rendelkeznek a kutatás szerint, ugyanakkor sokkal nagyobb arányban (47 százalék) érzik magukat magányosnak a barátok hiánya miatt, mint más korcsoportok. 

 

Bulinegyed 1

 

A Fogasház romkocsma Budapest bulinegyedként ismert részén az Akácfa utcában 2017. augusztus 29-én. A környéken lakók a hajnal négy óráig nyitva tartó vendéglátóhelyeken hangoskodók miatt panaszkodnak és várnak megoldást az önkormányzattól. A vendéglátósok a megélhetésüket féltik, ha esténként hamarabb kellene bezárniuk a szórakozóhelyeket. Lapértesülés szerint Vattamány Zsolt (Fidesz–KDNP), Erzsébetváros polgármestere hamarosan a VII. kerületi képviselő-testület rendkívüli ülése elé terjeszt egy átfogó rendeletmódosítási és intézkedési tervezetet. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Fotó: Balogh Zoltán

 

További érdekes eredmény, hogy az első számú közösségalkotó, barátságszövő közeg a magyar társadalomban, az az oktatás. Ugyanakkor az oktatás szegmentál is, mivel akik részt vettek felsőoktatásban, azoknak sokkal több barátjuk van, mint azoknak, akik nem jártak egyetemre – mondta Bojár Ábel. 

A méréseket az Opinioval végezték, ami egy második generációs kutatási eszköz. Ez a mobiltelefonra telepített applikáción keresztül éri el a válaszadókat. A legfőbb előnye – azon kívül, hogy természetesen garantálja ugyanazt a fajta országos reprezentativitást, mint más adatfelvételi módszerek –, hogy különösen erős, olyan nehezen elérhető csoportok elérésében, mint például a Z generáció – mondta az Opinio kutatási igazgatója.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.