Kézműves rajzfilmek és vászonra vitt Jókai regények

Új ablakban

2019. augusztus 10. Hangosfilm - Szélesvásznú verzió (2019. augusztus 10., szombat 13:30)

29:02

00:00

Műsorvezetők: Timár Ágnes

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió szombati adásában megnéztük, vajon milyen szinten törik össze gyerekkori álmainkat azok az élőszereplős filmek, amelyek legendás animációs alkotások nyomán készültek, beszélgettünk a mozis Jókai adaptációkról, és volt egy születésnapos vendégművészünk is.

Rácz Viktória filmkritikus beszélt arról, hogy bármilyen különleges technikai apparátust tud felmutatni egy-egy új rajzfilm remake, elsősorban a bevétel motiválja az alkotókat. Szerinte a filmekben megjelenő plusz tartalmak sokkal inkább elvesznek, mint hozzáadnak az eredeti mesékhez. Timár Ágnessel azokról a feldolgozásokról is beszélgettek, amelyek csupán alapul vették a jól ismert meséket. Az interjú során górcső alá vették A dzsungel könyvét, A szépség és a szörnyeteget és a Tükröm, tükrömet is többek között.

A műsor folytatásában Paár Ádám politológussal a mozis Jókai adaptációkról beszélgetett a műsorvezető. Nem csak a klasszikusokról volt szó, mint A kőszívű ember fiai, vagy a Fekete gyémántok, hanem azt is megvizsgálták, mely korban mely regényt vitték vászonra, és egyáltalán mikor látták meg először a lehetőséget Jókai Mór műveinek adaptálására.

A vendégművész rovatban egy születésnapos karrierjét tekintettük át. Az adás napján ünnepelte 59. születésnapját Antonio Banderas, aki nevét egyébként felfedezőjétől, Pedro Almodovartól kapta. Ő javasolta ugyanis az "sz" hangot a vezetéknév végén, mondván jobban hangzik, mint az eredeti Bandera. És tényleg. A híres rendező egy színházi előadásban figyelt fel rá, és ajánlott fel neki egy szerepet következő munkájában, amelyet aztán közös filmek sora követett, köztük A vágy törvénye, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, vagy éppen A bőr, amelyben élek.

Spanyolországban már szupersztárnak számított, amikor eljutott a tengerentúlra, ahol tehetségével, és persze szerencsés külső adottságaival hamar kapott filmezési lehetőséget, így a 90-es években jöhetett A mambó királyai (habár akkor még a nyelvet sem beszélte), a Philadelphia, az Evita, az Interjú a vámpírral és persze a Desperado, amely az első főszerepe volt az Egyesült Államokban. Banderas kipróbálta magát rendezőként is a Tűzforró Alabama című filmmel, és egy időre visszacsábította a színház is, ahol a Kilencben nyújtott alakításáért Tony-díjra is jelölték.

A 2000-es évek elején megvolt néhány történelmi, romantikus dráma, mint a Frida vagy az Eredendő bűn, és némi családi cukiskodás a Kémkölykök sorozattal.

Egészen új közönség bázishoz vezette el az animációs szinkron munka. A Shrekben Csizmás kandúrként annyira megszerette a közönség, hogy a karakter külön filmet is kapott.

Most is folyamatosan filmezik, itthon legutóbb a Fájdalom és dicsőség című drámában láthattuk. De nem mondott nemet a tévés felkérésekre sem. Többek között a Géniusz című sorozatban Pablo Picassot személyesítette meg, akivel amúgy közös szülővárost mondhat magáénak, Malagát.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.