Kincseink a föld mélyében
10/10/2021 08:00
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Nem lettünk a vas és acél országa. Ez talán nem is baj, nagyot fordult a világ a Rákosi-éra óta, de a bányászatnak ma is van jelentősége. Egy kis történelem.
Magyarországnak van oka a büszkeségre, ha a bányászat történetét nézzük. A világ első bányászati-kohászati felsőoktatási intézménye a Selmecbányai Akadémia, illetve annak jogelődje 1735-ben alapíttatott. (Mai utódjának tekinthető a Miskolci Egyetem, korábbi nevén a Nehézipari Műszaki Egyetem.) Az 1700-as idők előtt igazából csak az arany és ezüst bányászatára koncentráltak, aztán a figyelem más ásványkincsek, energiahordozók kitermelésére is irányult. A Trianon előtti Magyarországon fejlett volt ez az iparág, Erdélyben 1908-ban fúrták az első gázkutat, a mai Szlovákia területén olajmezőt találtak, a mostani Horvátországban szintén energiahordozókra leltek. Természetesen a kőszén bányászata is lendületet kapott, de Trianonnal a szénbányák harmada Magyarország számára elveszett. Újabb és újabb ércek után kezdtek kutatni.
Az Eötvös-inga
Ugyancsak büszkék lehetünk Eötvös Lorándra, aki megalkotta a torziós ingát. Ezzel az eszközzel lehet „belelátni” a földbe, észlelni az üledékes kőzetek gyűrődéseit, egyszerűen fogalmazva: ez mutatja meg, hogy hol érdemes fúrni valamilyen energiahordozó megtalálásának reményében.
A kutatás pontossága azért is fontos, mert meg kell találni az úgynevezett csapdákat –magyarázza Holoda Attila energetikai szakértő. A földgáz, a kőolaj, de még a kőszén is vándorol a mélyben. Ezek növényi és állati eredetű anyagok, a gyengébb ellenállás irányába haladnak egészen addig, amíg nem érkeznek el egy olyan zárókőzetig, amely megállítja a mozgásukat. Ezeket a csapdákat kell megtalálni geofizikai módszerekkel, eszközökkel, és ezután jöhetnek a próbafúrások.
A háborúhoz kellett az olaj
Amellett, hogy egyre többféle ércet kezdtek el keresni a föld mélyén, a háborús készülődés miatt a figyelem a szénhidrogénekre terelődött. A tankoknak üzemanyagra, olajra volt szükségük. A Horthy-korszakban rengeteg állami pénzt költött Magyarország is a kutatásokra. A munkálatok nagyrészt amerikai segítséggel folytak. Találtak olajat Bükkszék környékén, ahol mintegy melléktermékként gyógyvíz is a felszínre tört, az olaj hamar elfogyott, illetve nehéz volt kitermelni, de a gyógyfürdő ma is megvan. Ikonikus helyszín volt Bázakerettye a ma déli határ mentén. Ott amerikai stílusú „lakóparkot” is építettek, léteznek még mindig lefojtott olajkutak. A régiek, akik ismerik a helyeket, időnként mostanság is ott tankolnak a dízelautóikba, olyan jó minőségű a kőolaj, hogy nem kell finomítani, elmegy vele az autó a helyiek elmondása szerint.
Vas és acél
A Horthy-korszak kutatásaira támaszkodva a Rákosi-érában is kiemelt szerepe volt a kőolaj bányászatnak, s egyáltalán az egész bányászatnak. Gerő Ernő mondta ki, hogy Magyarországot a vas és acél országává kell tenni, vagyis a nehézipart kell fejleszteni. Szénbányák voltak, némi vasérc is, ami pedig a politikai célt illeti, így is akarták előtérbe helyezni a munkásosztályt, a hagyományos mezőgazdasággal szemben. A borsodi, nógrádi, tatabányai, mecseki bányák termeltek, ha nem, akkor abból baj lett. Jellemző, elhíresült példa –bár nem a szénbányászatból, hanem az olajiparból- a MAORT-per, aminek persze nem csupán a termelési eredményekhez volt köze.
Megbecsült bányászok
A bányászat egyértelműen gazdaságos volt – mondja Holoda Attila. Egyébként is igyekezett arra törekedni szinte minden ország, hogy minél inkább önálló legyen. Nyugatról Magyarország nem nagyon tudott hozzájutni energiahordozókhoz, maradt a Szovjetunió, illetve a hazai. Az 1980-as években itt körülbelül 80.000 bányász dolgozott. Összehasonlításképpen: Lengyelországban, ahol tényleg meghatározó volt a bányaipar, most körülbelül 100.000 embert foglalkoztatnak. A bányászok jól kerestek, főleg azok, akik földalatti munkát végeztek, megbecsülték őket, volt hűségjutalom. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a munka iszonyú kemény, és nagyon sok embernél okozott egészségkárosodást, az nem véletlen, hogy korábban mehettek nyugdíjba, mint más munkakörben dolgozók. Csakhogy sokan ezt a korábbi nyugdíjazási időt sem tudták megvárni. Elvitte őket a betegség.
Mi van az uránnal?
Ez a kérdés már napjainkba vezet. Az energetikai szakértő szerint Magyarországon van annyi uránérc, ami elegendő lenne az éppen most bővítés alatt álló paksi atomerőmű ellátásához is. A nyilvántartott ércmennyiség 31 millió tonna, főleg a Mecsekben található. Az a probléma vele, hogy nem túl jó minőségű, nehéz kitermelni. Korábban ez úgy működött, hogy itt kibányászták, kiszállították a Szovjetunióba, ott dúsították, vagyis elemi uránt készítettek belőle, majd visszaszállították a „készterméket”. Ám Moszkva azt mondhatta, hogy adunk mi nektek ennél olcsóbban is, tudván, hogy Magyarországon nincs dúsító. 2010. után létrehozták a Magyar Urán Zrt. nevű céget amerikai és kanadai partnerekkel, amely azt tervezte, hogy a legmodernebb technológiával, robotokkal feléleszti a mecseki uránbányászatot, de a termelés azóta sem indult be. A helyzet az, hogy külföldről olcsóbban be lehet szerezni az atomerőmű üzemanyagát.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Fortepan.
2021.10.04. 14:30
Műsorvezető: Kárpáti Iván
