Kiss Judit Ágnes: Cukorként

Új ablakban

2013. augusztus 12. Kiss Judit Ágnes - Cukorként

01:22

00:00

Kiss Judit Ágnest a kortárs magyar költők közül egyik elsőként láttuk vendégül zenés irodalmi műsorunkban, tíz évvel ezelőtt, a Belső közlés indulását követően, tizenharmadik vendégünkként beszélgetett vele Marton Éva. Az adásban fölolvasta több új versét, köztük a Cukorként című verset is, amelyet mától itt, a honlapunkon is elérhetnek: a hangsáv lejátszás gombjára kattintva meghallgathatják a szerző előadásában, lejjebb görgetve pedig el is olvashatják.

A versben egy radikális, forradalmi amplitúdójúként megélt gyöngéd szerelem kirobbanó beteljesülése "préselődik" bele a klasszikus, ütemes, kötött formájú versszerkezetbe, akár "több tonnányi lélek egy hatvankilós testbe", hogy a végén azt tanúsítsa, a máskülönben széttartó erők ilyen szilárd együttmozgását még a korábbi tapasztalatokból fakadó óvatosság szülte kétely is csak édesebbé teszi.

A vers eredeti, szöveges változata:

Cukorként

honnét van ez a mondhatatlan

gyengédség minden mozdulatban,

ölelésben, behatolásban,

egy kabát felsegítésében,

olyan törődés, amit még nem

kaptam soha, újszülöttként sem

az esti betakarásban,

bögre forró gyömbérteában,

odaadás, mit sose láttam

másnál, ki szeretett korábban?

miféle tánc borotvaélen,

egyszerre lenni apám, férjem,

megérezni, amire vágytam

feledésbe veszően régen?

hogy préselődhet több tonnányi

lélek egy hatvankilós testbe?

s rögtön egérutat keresve

nem menekülne tőle bárki

biztos fedezékben kivárni,

milyen veszéllyel néz majd szembe?

gyanús a túl jó. ócska sámli

után a trónterem királyi

széke, egy hajó vitorlái

lyukas lélekvesztőből mentve.

minden gyanús. mígnem az este

dorombolva ölünkbe mászik,

s a kék plüsstakaró, az éjjel

kettőnket ringat egy sötétben,

s elfogadom, hogy nincsen másik,

hogy nincs több próba, nincsen B-terv.

mint vakot, vezetsz el az ágyig,

kapaszkodom tekintetedbe,

elcsöndesül a szív, és benne

cukorként oldódik a kétely.