Kizsigerelt, hullafáradt a tanár, a diák

Évértékelőt tartott a héten az oktatásban érintett szervezeteket összefogó Civil Közoktatási Platfrom. Bár az eseménytől nem volt visszhangos a sajtó, a Három Holló kávéház pincéjében még a lépcsőkön is álltak. Az oktatásban történt pozitív fejleményről nem tudtak beszámolni az előadók, és a jövőre vonatkozóan se kecsegtettek semmivel. Növekedett a diákok, tanárok terhelése, a bérek alacsonyan maradtak, a közoktatást továbbra is tanárhiány, és szegregált osztályok jellemzik a roma diákok esetében ugyanúgy, mint a sajátos nevelésű igényű gyerekek esetében. A szakmai panelbeszélgetésről készítettünk összefoglalót.

Új ablakban

2020. február 15. Hetes Stúdió-részlet/Civil oktatás (20.02.15.)

11:54

00:00

A Civil Közoktatási Platform évértékelőjét a rendszer legalapvetőbb tulajdonságával, a túlterheltséggel kezdték. Elsőként a diákok kaptak szót, képviselőjük Papp Júlia waldorfosként szerencsésnek mondhatta magát, hogy náluk, ellentétben az állami iskolákkal, a több órás magolás nem elvárás. Azt ő csak hallomásból tudja, hogy más iskolákban még az otthoni tanulásra is 4-5 órát kell szánni. Nála és társainál ez elképzelhetetlen, "és mégsem vagyok hülye" - mondta a diákok képviselője.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arról számolt be, hogy a tanároknál, diákoknál nincs megállás a terhelés növekedésében. Míg évekkel ezelőtt csak elvétve fordult elő, hogy egy diáknak 8 órája legyen, ma már jellemző a 8-9. A tanári óraszám átlagosan heti 56.

Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője azt hangsúlyozta, kizsigerelt tanárokkal és diákokkal képtelenség jó eredményt elérni.

A szülőket képviselő Tóth Margit a tanárhiányt tette szóvá, a háromhavonta cserélődő tanárokhoz nem tudnak kötődni a kisgyermekek.

Szűcs Tamás a kormányzat teljes pályás letámadásáról beszélt, ahogyan a pedagógusok érdekérvényesítő képességét megfojtják, a szakképző tanárok közalkalmazotti státuszát felszámolják. Az ellenállás legkisebb csíráját is megpróbálja megfojtani a hatalom, sztrájkolni szinte lehetetlen. Ebben az ügyben a szakszervezet nemzetközi bíróságig is elmegy.

Ebben a rendszerben, Törley Katalin, a pedagógusok munkáját a favágáshoz hasonlította. Favágókká, ítélet-végrehajtókká, gépekké tennék a pedagógusokat, ilyen körülmények között egyszerűen nem lehet jól teljesíteni. A tanárok kiégnek és egyszerűen hátat fordítanak a hivatásnak.

Setét Jenő roma polgárjogi aktivista a nemzetgazdasági szinten is milliárdos károkat okozó szegregációról beszélt, szerinte addig nem érdemes erről vitatkozni, amíg az állam fenntartja az elkülönítést alkalmazó oktatási rendszert.

Szűcs Tamás összegzésképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány morális állapota sincs olyan szinten, amely alkalmassá tenné a közoktatás rendbetételére.

Az összeállítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.